Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Bruttó 292 320 forint volt a mediánbér 2019-ben Magyarországon – válaszolta a Központi Statisztikai Hivatal Schmuck Erzsébet közérdekű adatigénylésére. Az LMP társelnöke azért kérte ki az adatot, mert a KSH az átlagbért szokta közzétenni, azt pedig eddig csak becsülni lehetett, hogy mennyivel alacsonyabb ennél a mediánbér (vagyis az az érték, amelynél az ország fele többet, fele kevesebbet keres).
2019 óta ugyan tovább nőtt az átlagkereset, tehát minden bizonnyal a medián is, az azonban így is
jó kiindulási alap a számoláshoz, hogy abban az évben a medián 75 ezer forinttal volt kevesebb, mint az átlag.
Ezek bruttó értékek, a nettó átlagkereset a kedvezményeket is figyelembe véve 2019-ben 115 ezer forinttal volt alacsonyabb a bruttónál.
Azt is fontos hozzátenni, hogy a KSH a kereseti statisztikáiban az 5 főnél többet foglalkoztató cégek és az állami vállalatok teljes állású dolgozóinak bérét veszi számításba. Vagyis a jellemzően rosszabbul fizető mikrovállalkozások sem számítanak, ahogy az is kiesik a statisztikából, akit a járvány alatt részmunkaidőre küldtek.
❗️75 ezer forinttal volt kevesebb a mediánbér az átlagbérnél 2019-ben❗������️♂️Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke...
Közzétette: LMP - Magyarország Zöld Pártja – 2021. február 22., hétfő
Korábban már bemutattuk, hogy ha nem az átlagokkal, hanem a mediánértékekkel számolunk, akkor milyen az elképzelt „középső magyar”.
Nem sportol, kevés pénzből él, bámulja a tévét: bemutatjuk a magyart a sor közepéről
Ön is dühöngött már, amikor elolvasta, hogy 300 ezer forint az átlagfizetés? A számok mögé néztünk, és megpróbáltuk bemutatni, milyen lenne az az ember, akinél az ország fele jobban, a másik fele pedig rosszabbul él.
