Hiába a járvány harmadik hulláma és az amiatt bevezetett korlátozó intézkedések, több ponton optimistább a jegybank friss, márciusi Inflációs jelentésben publikált gazdasági előrejelzése, mint a legutóbbi, 2020. decemberi. A gazdasági növekedést például már nem a 3,5–6 százalékos sávba taksálják, a sáv alsó szélét 4 százalékra emelték. Gyorsabb bővülést várnak a külkereskedelemtől, és valamivel alacsonyabb munkanélküliséget. Ugyanakkor valamivel magasabb inflációt (közel 4 százalékost éves átlagban), magasabb államháztartási hiányt és azzal párhuzamosan magasabb állami fogyasztást.

A lakosság alig várja, hogy fogyasszon

A magyarázat szerint az optimizmust az indokolja, hogy a magyar gazdaság 2020 végén a vártnál jobban teljesített, „ami a magyar gazdaságban meglévő gyors helyreállítási képességet jelzi”. A jegybank szerint „a magyar gazdaságban meglévő gyors helyreállítási képességet strukturális és keresleti tényezők is alátámasztják”.

Az MNB annak ellenére vár 4-6 százalékos gazdasági növekedést éves szinten, hogy az első negyedévben a harmadik hullám miatt visszaesésre számítanak.

A növekedés motorját egyrészt a lakossági fogyasztás fogja adni – amit kisebb részben a relatíve alacsony munkanélküliség és a reálkeresetek emelkedése, nagyobb részben az elhalasztott kereslet, illetve a bizonytalan időkben felhalmozott tartalékok fűtenek majd. A lakossági beruházásoknak várhatóan lökést adnak az állami támogatások. Azonban a megnövekvő kereslet – a kínálat egyidejű fejlesztése nélkül – a várhatóan ismét fellépő szakemberhiányt és az árak további emelkedését eredményezheti, ami csökkenti a lakossági beruházások dinamikáját – figyelmeztet a jegybank.

A vállalati szektor beruházásait a külföldi tőke beáramlása és a hazai vállalkozások magas (támogatott) hitelfelvételei fűthetik (a vállalati hitelállomány éves növekedési üteme 1,4 százalékponttal gyorsulva 9,3 százalékra emelkedett decemberben). Ugyanakkor a járványhelyzet miatt kialakult jelentős bizonytalanság a vállalatok beruházási döntéseiben is megjelenhet. A gazdasági korlátozások elhúzódása a vállalatok pénzügyi helyzetének romlása következtében megemelheti a vállalati csődök számát.

A gazdaság gyors talpra állásában fontos szerepük lesz az uniós forrásoknak. Magyarország számára 2021 és 2027 között folyó áron mintegy 20 000 milliárd forintnyi uniós forrás állhat rendelkezésre. Ebből 8000 milliárd forint körül alakulhat a hétéves kohéziós politikai keret és több mint 4300 milliárd forintot tehet ki a Közös Agrárpolitika két pillére (EMGA, EMVA). A válságkezelést célzó Next Generation EU gerincét alkotó Helyreállítási és Alkalmazkodási Eszköz (RRF) forrásai pedig meghaladhatják a 6000 milliárd forintot.

Matolcsyék hiába számítottak a kormányra

A jegybank és személyesen Matolcsy György jegybankelnök 2020 végén megfeddték a kormányt, amiért az nem költött eleget. Ezúttal külön kiemelt témában elemezte a jegybank saját 2020-as előrejelzéseinek minőségét. Itt ismét megismételték, hogy

azért volt még 2020 közepén is sokkal optimistább az előrejelzésük mindenki másénál, mert nem számoltak a második járványhullámmal, számoltak viszont az állami fogyasztás és beruházások (vagyis az állami költések) felpörgetésével.

A 2021-es évi teljesítményt javíthatja, hogy 2020 végén mintegy 1285 milliárd forintnyi beruházási célú forrás került kifizetésre a kormányzati szektor, az állami vállalatok és a magánszektor számára, melynek nagy része az idei évben realizálódhat beruházásként – utal a jegybank a 2020 végi nagy kormányzati pénzszórásra.

A jegybank arra számít, hogy az államháztartás hiánya 2021-ben is magas lesz, az eredményszemléletű hiány a 2020-as GDP-arányos 8 százalék után 6,5–7 százalék lehet. A deficit 2022-ben 4,5–5 százalékra csökkenhet, 2023-ban esetleg már csak 3 százalék. De ezek már csak tippek a jegybank részéről, amit az alapoz meg, hogy 2020-ban az uniós fiskális szabályokat részlegesen felfüggesztő mentesítő záradék alkalmazása 2022-ig fennmaradhat az Európai Bizottság ajánlása alapján, így a 3 százalékos uniós hiányszabálynak előreláthatólag még 2022-ben sem szükséges megfelelni.

Az előzetes adatok alapján 2020 év végén a bruttó államadósság a GDP 80,6 százaléka volt. Az adósságráta így mintegy 15 százalékponttal emelkedett a 2019. év végi 65,5 százalékos értékéhez képest. (Ebben a plusz költésen túl szerepet játszott a gazdaság visszaesése is, vagyis hogy a nagyobb érték kisebb GDP-hez viszonyul.) A jegybank előrejelzése szerint a GDP-arányos bruttó államadósság az átmeneti emelkedést követően, 2021-ben ismét lassan csökkenő pályára áll, évente átlagosan 1–1,5 százalékponttal csökken az államadósságráta értéke, 2023 végére 77 százalék alá mérséklődhet.

Szigorúan vett munkahelyvédelemre ment a legkevesebb

Ami a 2020-as állami kiadásokat illeti, a jegybank elemzése szerint a járvánnyal és a válsággal kapcsolatos kormányzati intézkedések költségvetésre gyakorolt hatása a GDP 12,1 százalékára rúgott, azonban a GDP 3,5 százalékával egyenértékű összegnél nem volt szó új pénzről, csak átcsoportosításról, 0,3 GDP-százaléknyi pénzt pedig bevételnöveléssel teremtetett elő a kormány.

47,6 ezer milliárd forintos GDP-vel számolva ez azt jelenti, a kormány 5,8 ezer milliárdot költött a járványra és a válságra, amiből 4 ezer milliárd volt plusz pénz.

A költségvetési kiadások a GDP százalékában kifejezve az alábbi célokra mentek:

• Adócsökkentések és családtámogatási intézkedések: 0,9 százalék,
• Munkahelyvédelem: 0,6 százalék,
• Gazdaságvédelmi programok: 8,5, százalék,
• Járvány elleni védekezés kiadásai: 2,2 százalék.

Vagyis a kormány munkahelyvédelemre költött legkevesebbet. A munkahelyvédelmi támogatások elégtelensége miatt számtalan kritika érte és éri a kormányt, a jellemző válasz az szokott lenni, hogy a gazdaságvédelmi kiadások, az adócsökkentések stb. stb. mind hozzájárulnak a munkahelyek védelméhez.

Azért meg kell jegyezni, hogy a „gazdaságvédelmi” kiadások jelentős részének szemmel láthatóan semmi köze nem volt a járványhoz és a válsághoz, a kiadások egy nem elhanyagolható részéről pedig nem is lehet kívülről megmondani, pontosan mire ment el (az „állami társaságok tőkeemelése” például kevéssé informatív cél).

A jegybank egyébként 4,2–5 százalék közötti munkanélküliséget vár 2021-re. A versenyszféra foglalkoztatása 2021 első negyedévében mérséklődik, majd a korlátozások feloldásának függvényében a második vagy harmadik negyedévtől indulhat növekedésnek. Előrejelzésük szerint a járvány újabb hullámai miatt a 2021 első negyedévére várt mélypontig 35–70 ezer munkahely szűnhet meg 2020 harmadik negyedévéhez képest.

Rengeteg elkölthető pénzt szült a hitelmoratórium

A kormány ugyan (az év végi pénzszórást leszámítva) fukarul bánt a költségvetéssel, a gazdaságba rengeteg pénz érkezett. „2020 tavaszától az MNB a jegybankmérleg jelentős mértékű bővítésével reagált a koronavírus-járvány okozta negatív gazdasági hatásokra.

Összességében 2020 végéig a jegybank 5900 milliárd forintnyi forrást biztosított a gazdasági szereplők számára”

– tájékoztat a jegybank saját eszközvásárlási és hiteltámogatási programjainak eredményéről.

A márciusi Inflációs jelentés külön foglalkozik a hitelmoratórium hatásaival, illetve azzal, hogy annak köszönhetően mennyi forrás maradt a lakosságnál és a vállalkozásoknál. Azért nem szabad elfelejteni, hogy a moratórium által a lakosság és a vállalkozások a jövőjük terhére finanszírozzák jelenbeli kiadásaikat, hiszen a moratórium miatt a hitelek törlesztése kitolódik.

A jegybank adatai szerint a program márciusi indulásakor mintegy 1,6 millió háztartási adós és 50 ezer vállalati ügyfél élt a moratórium lehetőségével. 2020. decemberében a moratórium alatt álló lakossági hitelállomány a 2020. március 18-ig kihelyezett, moratóriumra jogosult hitelállomány 54 százalékát (~3400 Mrd Ft) tette ki, míg a vállalati hitelállomány 39 százaléka (~3100 Mrd Ft) állt moratórium alatt. A jegybank becslései szerint

a fizetési moratórium eredményeként mintegy 1700–1800 milliárd forint, a 2020. évi GDP 3,6–3,8 százalékát kitevő többletlikviditás maradhatott a lakossági és vállalati adósoknál 2020-ban,

„hozzájárulva ezzel a járvány okozta pénzügyi stabilitási és reálgazdasági kockázatok enyhítéséhez”.

MNB, Inflációs jelentés 2021 március

A 2020. évi likviditási hatásból a háztartások 600–650 milliárd forinttal, a vállalkozások 1100–1150 milliárd forinttal részesedhettek. A fizetési moratórium meghosszabbítása a jegybank előzetes becslései alapján további mintegy 900–1000 milliárd forintot, a 2020. évi GDP 1,9–2,1 százalékának megfelelő összeget hagyhat a reálgazdasági szereplőknél 2021. június 30-ig, amelyből 500–600 milliárd forint maradhat a vállalkozásoknál és mintegy 400 milliárd forint a háztartásoknál.