Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Magyarország számára kedvezően módosul a paksi bővítés finanszírozása – közölte Balogh László, a Pénzügyminisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára az MTI-vel. A néhány hete, orosz sajtóhírek alapján ismert változást, amelyet a parlamentnek kell jóváhagynia, a kormány kedden terjesztette az Országgyűlés elé.
Az új megállapodás annyiban jelent változást, hogy a hitel tőketörlesztésének fizetését csak 2031-ben kell megkezdenie Magyarországnak. Ha hihetünk annak, hogy Orbán Viktor 2030-ig tervez, azt is mondhatnánk, a módosítással csak utódját terhelte meg a hitel fizetésével, ám a kormány tervei szerint másról van szó: így a már kész erőmű termeléséből származó bevétel lehet a törlesztés alapja. A halasztás a kormány szerint azért volt szükséges, mert a tervezettnél később kaphatja meg a létesítmény a megvalósításhoz szükséges engedélyeket. A dokumentáció jelenleg az Országos Atomenergia Hivatalnál van elbírálás alatt, ennek vezetőjét április végén indoklás nélkül felmentették.
A 12,5 milliárd eurós beruházás megvalósítását megalapozó 10 milliárd eurós államközi hitel kondíciói a javaslat szerint egyébként változatlanok: a szakaszonként 3,95–4,95 százalékos kamat például sokszorosa annak, amilyen feltételekkel Magyarország pénzt tudna szerezni a nemzetközi piacon. (A kormány ilyen módon bevont forrásból jellemzően előtörlesztette a korábbi részleteket.) A forintárfolyam romlása miatt a hitel tőkerésze is nőhet – Balogh László mindenesetre arról beszélt az MTI-nek: a beruházást ezzel a konstrukcióval biztonságban be lehet fejezni, minden körülmények között a legkedvezőbb költségszinten.
