Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Már az orosz–ukrán háború kitörését megelőzően olyan hírek kaptak erőre, hogy a magyar kormány kihátrálni készül a paksi bővítés mögül. Ezt követően, az Ukrajna megtámadására adott szankciók tárgyalása során a magyar fél azonban arra igyekezett ügyelni, hogy a magyar energiaellátás ne sérüljön.
A magyarok tanácstalanok voltak, három hete például úgy utazott ki a külügyminiszterek csúcstalálkozójára a magyar küldöttség, hogy a tagjainak fogalma sem volt róla, hogy a tárgyalandó előterjesztés érinti-e, illetve mennyire az energiaellátást, holott arról a csomagról volt szó, amelyről egy nappal korábban az uniós tagállamok vezetői Orbán Viktorral együtt tárgyaltak – írja a HVG.
Mostanra kitisztult a kép: a kormány azt az álláspontot képviseli, hogy a szankciós intézkedések nem blokkolják közvetlenül a paksi beruházást, az menetrend szerint zajlik tovább. Azonban teljesen nem szabad figyelmen kívül hagyni az olyan kezdeményezéseket, mint amilyen az Európai Parlament által elfogadott állásfoglalás, amelyben a Roszatom bojkottjára hívják fel a tagállamok figyelmét. Ilyen körülmények között nincs a kormány ellenére a komótos tempó, amíg teljesen ki nem tisztul a kép.
A további részleteket a csütörtöki HVG-ben megjelenő „Túlélési üzemmód” című cikkünkben találják.
