Lekéste? Nem engedték felszállni? Rosszabb szobát kapott? – Ezt tehetjük turistaként, hogy elkerüljük az utazás buktatóit
Késik a gépe? Törölték a járatot, vagy fel sem engedtek rá? Nem azt a szobát kaptuk, amiről szó volt? Hirtelen drágább lett a társasutazásunk? Nem kell annyiban hagynunk! Fogyasztóvédőkkel igyekeztünk összeszedni, hogy turistaként mire figyeljünk oda, milyen jogaink vannak, hova fordulhatunk, ha pórul járunk utazás, nyaralás közben.
Ha az elmúlt napok időjárása nem is kimondottan nyárias, az a hír, hogy utasok tucatjai ragadtak egy idegen városban, már a nyaralási szezon kezdetére utal. Ezért az utazás során ránk leselkedő buktatókat, a minket ügyfélként megillető jogokat, és a követendő stratégiákat sorba vettük fogyasztóvédők segítségével, akik azt is elmondják, miért más ha belföldre, vagy ha külföldre utazunk.
Baranovszky Györggyel, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos szövetségének ügyvezető elnökével az általánosabb utazással kapcsolatos kérdéseket vettük sorra, míg Haraszti Anikóval, a Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársával a repülős utazások buktatóit vizsgáltuk meg.
Leáldozóban a megtévesztő reklámoknak, megszűnik az emeltdíjas telefonhívás a légitársaságoknál
Nyugodtabban számolhatunk az árakkal, többek között annak a május 28-án életbe lépett új jogszabálynak köszönhetően, amely gátat szab annak, hogy a kereskedők trükközzenek az árcsökkentéssel – hívta fel a figyelmet a fogyasztóvédelmi szakterületen jogászként dolgozó Baranovszky György, aki szerint érdemes lesz majd nyomon követni a repülőjegyeket értékesítő társaságok gyakorlatát is.
Szombattól vége lehet a black fridayes ártrükközéseknek, teljesen átalakulnak az akciók a boltokban
A hétvégétől egy sor terméktípus kedvezményét az előző harminc nap legalacsonyabb árához képest kell kiszámolni és meghirdetni, mindegy, hogy a két akció között az ár magasabbra szökött vissza. Ez váratlan kihívás elé állítja a webshopokat, és különösen a könyvkereskedőket. A megszokott akciózási gyakorlat helyett új jöhet, a kuponozás helyére benyomulhatnak a személyre szabott akciók.
Jelentős változás viszont, hogy a részletes szabályokról szóló kormányrendeletben a légitársaságoknak megtiltották, hogy telefonos ügyfélszolgálatukat emeltdíjas vonalon lehessen elérni. Az emeltdíjas hívásokkal kapcsolatos problémára Haraszti Anikó is felhívta a figyelmet, aki jelezte, korábban egyes légitársaságok telefonos rendszerében akkor is a magasabb percdíj ketyegett, amikor várakoztatták a hívásokat.
Tájékozódjunk, ezen sokat könnyítettek!
A szállások esetében, különösen ha magunk szervezzük a utunkat, fontos, hogy nézzünk utána a közösségi oldalakon a kinézett helyről szóló értékeléseknek, véleményeknek, számos kellemetlen helyzeteket spórolhatunk meg ezzel – tanácsolja az ügyvezető elnök.
Belföldön ugyanakkor fontos fejlemény, hogy az összes szálláshely esetében elkezdték alkalmazni a szálláshely minősítési rendszert. Ezzel egyértelművé vált, hogy egy vendég milyen szolgáltatásokat, milyen tartalommal és színvonalon kaphat meg és a szállást üzemeltető köteles minden esetben azt szolgáltatni, amit pontosan meghatározott. Így remélhetőleg már 2023-ban minden szálláshelyet megvizsgálnak, és minősítenek az egytől öt csillagig terjedő skálán, ezzel pedig könnyebben megállapíthatjuk, hogy például kisgyermekes családként számíthatunk-e kiságyra, vagy épp légkondicionálásra. A minősítést 3 évenként újból el kell végezni.
Vásárlók könyve
Ha mégis panasz merül fel, akkor célszerű elkérni a vásárlók könyvét – amellyel minden szálláshelynek rendelkeznie kell – és ott rögzíteni a vitatott helyzetet, illetve a minőségi kifogásunkról jegyzőkönyvet felvetetni.
B mint biztosítás és B-terv
A külföldi utak esetében Baranovszky György minden esetben azt javasolja, hogy kössünk poggyász-, betegség-, baleset- és útlemondási biztosítást, és legyen B-tervünk: például legyen nálunk több pénz arra az esetre, ha esetleg másként kell megszerveznünk szállásunkat, vagy a hazautazást.
A légitársaságok bármelyikénél – függetlenül attól, hogy fapadosról vagy nem fapadosról beszélünk – fennáll a kockázata, hogy késik a gép, vagy törlik a járatot, otthagyják az utast. Emlékezetes volt a múlt hétvégi párizsi eset, amikor a Wizzair járatát törölték és kétszázan rekedtek a francia fővárosban. A légi utazás buktatóiról lejjebb részletesebben is szó lesz.
Töröltek egy Párizs-Budapest járatot, kétszáz utas maradt Franciaországban
Hajnali ötkor ötcsillagos szállodába vitték az utasokat, a legtöbben azonban még mindig nem tudják, hogy jutnak haza.
Szállás lemondása
Szálláshelyek esetében fontos tájékozódni a foglalási feltételekről, hogy meddig lehet például büntetlenül lemondani a foglalást. Baranovszky György elmondta, hogy koronavírus-járvány időszakában elterjedt az a gyakorlat, hogy a szállásadók szinte az utolsó pillanatig lehetővé teszik a lemondást, és sok szálláshely megtartotta ezt a szokást a járványhelyzet javulásával is.
Ha mást ígértek, mint amit kaptunk
Szervezett út esetében, ha a szálloda mégsem olyan mint, amire számítottunk, esetleg nem ott kaptunk szálláshelyet, amiről az eredeti ajánlat, szerződés szólt, vagy nem azt a szolgáltatást kaptuk, amit ígértek, akkor ott helyben célszerű jegyzőkönyvet felvetetni. Emellett kérjük fel útitársainkat tanúskodni, cseréljük ki elérhetőségeinket, fényképezzünk, videózzunk – javasolta a szakember, aki szerint ilyen esetben jellemzően árleszállítási igénnyel élhetünk.
Ha időközben drágul az út, a jegy
A forint értékének ingadozása, de még inkább az üzemanyagok árának folyamatos emelkedése könnyen oda vezethet, hogy a már lefoglalt út esetleg ki is fizetett út árának az emelésre kényszerül az utazásszervező vagy a légitársaság. Ebben az esetben azonban csak akkor van lehetőségük egyoldalúan árat emelni, ha ez az opció szerepel az utazási szerződésben. Fontos, hogy az emelés mértéke nem haladhatja meg a 8 százalékot és legkésőbb 20 nappal az utazási csomag kezdete előtt meg kell kapnunk az erről szóló tájékoztatást.
Ha nekünk jön közbe valami
Az is előfordulhat, ha rajtunk kívül álló okok (betegség vagy más előre nem látott fejlemény) miatt nekünk kell lemondani az utazást. Erre az esetre csak lemondási biztosítás megkötésével tudunk felkészülni.
Mi van Európán kívül?
Európán kívülre célszerűbb szervezett útra befizetni a szakember szerint, mert ilyen esetben egy bejegyzett, engedéllyel rendelkező jogi személy, mint egy utazási iroda, nagyobb biztonságot tud adni, a vele kötött szerződés révén nagyobb védelemre számíthatunk.
Egyéni szervezők – szürke zóna
Egyéni szervezők persze akadnak, de a velük kapcsolatos panaszok nem jutnak el a fogyasztóvédőkhöz. Mély csönd van arról, ha valami nem stimmel, hiszen minden résztvevő tudja, hogy tilosban jár – mondta erről Baranovszky György.
A levegő urai
Repülős utazásoknál akkor tudhatjuk leginkább biztonságban magunkat jogi szempontból, ha uniós országban működő légitársasággal, vagy az Európai Unión belülről induló járattal utazunk. Az európai jog ugyanis részletesen szabályozza, hogy milyen esetben mekkora kártérítést, és milyen segítséget köteles nyújtani az adott társaság a légi utasoknak – mondta a hvg.hu-nak Haraszti Anikó, a Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársa.
A tájékozódás fontosságára ő is felhívta a figyelmet: akár úgy, hogy tanulmányozzuk a szerződési feltételeket a légitársaságok honlapjain, de az európai repülésekkel kapcsolatban jó szolgálatot tehet a légi utasok jogairól szóló EU-s tájékoztató is.
Ha késik a gép
A távolságtól (meghatározott kilométersávok) és az időhatároktól függ, milyen segítségre vagyunk jogosultak. A hétvégi párizsi esetben az 1500 kilométeren belüli távolságról beszélhetünk, ekkor két órás késés esetén enni- és innivalót valamint ingyenes telefonálási lehetőséget kell biztosítania a társaságnak a várakozó utasok számára. Egynapos késés (akár éjszakai járat másnapra csúszása esetén is) a szállás, valamint a reptérről az oda- és visszaút költségeit kell állniuk. (A fogyasztóvédő szerint az, hogy a párizsi esetben utólag rendezné a társaság a költségeket „nem tűnik méltányosnak”.)
Ha törlik a járatot
A fent jelzett kilométersávban 250–600 euró közötti kártérítés járhat, abban az esetben, ha magunknak kell megszervezni a hazautazást. Ezen az összegen felül a meghiúsult utazásra szóló jegy árát is vissza kell térítenie a társaságnak. Kártérítés még akkor is jár, ha az érintett utas elfogadja a társaság segítségét a hazautazás megszervezésében (átfoglalással vagy átszállásos utazással juttatják haza), igaz, az adott távolságra számolt kártérítési összegnek ekkor csak a felére számíthatunk. Ilyenkor a jegy árát nem, de az enni-innivalóval, esetleg a szállással, valamint az oda-vissza úttal kapcsolatos költségeket téríteniük kell, és informálniuk is kell az érintetteket.
Ha nem fogadjuk el a segítséget, és magunk vásárolunk másik jegyet, annak az árát már nem lesznek kötelesek kifizetni. Ekkor legfeljebb az eredeti jegy árát kérhetjük vissza, illetve élhetünk a kártérítési igénnyel.
Ha nélkülünk megy el a gép, vagy rosszabb helyet kapunk
Ennek számos oka lehet. Ha mi késsük le, vagy nem rendezettek az okmányaink, esetleg a velünk utazó kisállat szállításához szükséges papírok nincsenek rendben, akkor nincs lehetőségünk reklamálni.
Előfordulhat azonban, hogy nem szerepel az utastájékoztatásban valamilyen, az adott gépre való becsekkoláshoz szükséges feltétel. Ebben az esetben jogunk van hozzá, és érdemes is kártérítési igénnyel élni.
Ugyancsak megillet minket a kártérítési jog, ha alacsonyabb osztályú helyet kapunk, mint amit kifizettünk.
Elvész a retúrjegy
Jellemző probléma, hogy a retúrjegyeket egy jegynek tekintik, elsősorban a nemzeti légitársaságoknál. Így előfordulhat, hogy ha odafelé lekéssük a gépet, de más módon mégis kijutunk, a visszaútra már nem lesz érvényes az eredeti jegyünk. Sok esetben csak drága pluszdíj ellenében hozzák haza az utast. Haraszti Anikó szerint a fogyasztóvédők évek óta hiába igyekeznek megoldani ezt a problémát.
Átszállás
A fenti probléma az átszállások esetében is fennáll, ha lekéssük az egyik gépet, az átszállás is ugrik. Ha ez a késés a légitársaság hibájából fakad, akkor kérhetjük, hogy vigyenek minket vissza.
Ha kártérítési igényünk van
Ezt legelőször a légitársaságnál kell jelezni, ha késett a járat vagy törölték. Az uniós jog értelmében az igényt 60 (a hazai jog értelmében 30) napon belül kell jeleznünk. Utána fordulhatunk a fogyasztóvédőkhöz, békéltető testületekhez, mehetünk bíróságra. Nehézséget okozhat azonban, hogy az adott cég melyik ország joghatósága alá tartozik, van olyan, amit Magyarországon „nehéz megfogni”.
Haraszti Anikó szerint célszerű lehet az ilyen kártérítési ügyekre specializálódott kisebb cégekhez fordulni. Ők persze nem adják ingyen a rutinjukat, viszont sok kényelmetlenséget megspórolhatunk a segítségükkel, és egy 4–5 fős család kártérítése már van akkora tétel, hogy ki tudjuk gazdálkodni.
Ha mégis magunk kommunikálnánk a társasággal, a fogyasztóvédő az e-mailes kapcsolattartást javasolja, mert írásos nyoma van. A kártérítési folyamat során jól jöhetnek még az utastájékoztatás adatai, így érdemes elmenteni a repülőjeggyel kapcsolatos tájékoztató anyagokat.
Hatóságok, fogyasztóvédők, békéltetők
Baranovszky György szerint mindettől függetlenül bátran lehet utazni, mert bízhatunk benne, hogy jól működik a fogyasztóvédelem hármas felosztása:
- az állami fogyasztóvédelmi hatóságok megfelelően ellenőrzik a szabályok betartását, egyéni fogyasztói jogvitákban viszont a hatóságok nem tudnak eljárni;
- panaszainkkal a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezeteket érdemes felkeresni, ahol tudják a módját annak, hogyan lehet kijárni a kártalanítást. Ha kell, közérdekű pert indítanak, akár pertársaságban is;
- a felmerülő jogos igényeket a békéltető testületek segítségével is lehet érvényesíteni.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
