Továbbra sem fizetnek piaci árat a családok a földgáz- és áramfogyasztás után. Emelik a nyugdíjakat és a szociális támogatások összegét - erről döntött a nemzetgyűlés. Ezt azért tartják szükségesnek Franciaországban, mert az infláció 5,8%-os, ami elsősorban a kiskeresetűeknek és a nyugdíjasoknak okoz nagy problémát.

Emmanuel Macron ellenfeleinek többsége van a törvényhozásban, ahol a vásárlóerő megőrzése érdekében várnak intézkedéseket a kormányzattól. Az államfő viszont emlékezteti őket a számvevőszék figyelmeztetésére, amely szerint elszaladt a költségvetési hiány, míg az államadósság a GDP 118%-a.

“A neheze most jön, mert ellen kell állnunk a kísértésnek, hogy többet költsünk” - hangsúlyozta Bruno LeMaire pénzügyminiszter. Akit keményen bírálnak az ellenzéki honatyák - elsősorban szélsőbalról. A vásárlóerő védelmének érdekében a szélsőbal együttműködik a mérsékelt jobboldallal éppúgy, mint a szélsőjobboldallal.

A párizsi pénzügyminisztérium szerint 40 milliárd eurót költenek összesen a vásárlóerő védelmére, ha a most megszavazott húszmilliót is beszámítjuk. Ez az államkincstárnak sok, de az ellenzéki pártoknak kevés.

12 milliárd euró az adósságszolgálat

Ha minden így megy tovább, akkor Franciaországnak évente 12 milliárd eurót kell fizetnie az államadósság törlesztésére. Minthogy a kamatok emelkednek, ezért a törlesztés összege is magasabb lehet a következő években. Már ez a 12 milliárd euró is óriási összeg: megfelel az igazságügyi minisztérium éves költségvetésének.

Macron elnök liberális programmal került hatalomra 2017-ben. Akkor a közkiadások csökkentését ígérte 60 milliárd euróval. Csakhogy jöttek a sárgamellényes tüntetők, és az elnöknek vissza kellett vonulnia. Az idei választásokon már a vásárlóerő megőrzése volt a fő téma, amelyet a szélsőjobboldal vetett be, de minden ellenzéki párt rámozdult, látva a választópolgárok reakcióit.

Csakhogy közben elszálltak az energiaárak, amelyeket csak hatalmas összegek mozgósításával tudtak elhárítani a családok feje fölül. Ez viszont járulékos áldozatokkal is járt: például hozzájárult ahhoz, hogy az Electricité de France (EDF) áramszolgáltató 5,3 milliárd eurós veszteséggel zárta az első félévet.

Ennek egyik oka az, hogy az EDF is részt vállalat a családokat segítő rezsicsökkentési akcióban. A másik pedig az, hogy a Covid miatt elmaradt karbantartásokat most kellett végrehajtani az erőművekben, ezért azokat le kellett állítani épp akkor amikor a legnagyobb szükség lett volna az egyre drágább elektromos áramra.

Ennek következtében, bár az áramszolgáltató teljesítménye 67%-kal növekedett a megemelkedett árak miatt, mégiscsak kolosszális veszteség keletkezett.

“Volt már ilyen rossz féléves eredmény az EDF történetében? Ebben erősen kételkedem” - jelentette ki a vezérigazgató. Aki rámutatott arra, hogy a veszteség tulajdonképp 10 milliárd euró lenne, mert az állam arra kényszerítette a szolgáltatót, hogy adja piaci áron alul az áramot. Ezt a veszteséget sikerült 5,3 milliárd euróra csökkenteni azzal, hogy másutt magas áron értékesíthette a társaság az áramot.

Az EDF már eddig is állami többségi tulajdonban volt (84%-ban), de most teljesen államosítják, hogy a rezsiköltségeket a kormány egyértelműen befolyásolhassa. Csakhogy az államosítás sem olcsó, mert az EDF adósság állománya 42,8 milliárd euró. Az államosítás költségeire 9,7 milliárd eurót szavazott meg a nemzetgyűlés Párizsban - emlékeztet a Le Monde.