Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
Fontos gazdasági ügyben maradt alul a szigorú magyar szabályozás. Nem alapvető társadalmi érdek, hogy korlátozzák a letelepedés szabadságát az építőipar ellátásbiztonságára hivatkozva – mondta ki az Európai Unió Bírósága.
Az építési betontermékeket gyártó Xella Magyarország Építőanyagipari Kft. azért indított pert – az akkor még – Innovációs és Technológiai Minisztérium ellen, mert megtiltották a számára, hogy megvásárolja kavics-, homok- és agyagbányát üzemeltető Janes és Társa Kft-t.
A Xella Kft. „vétke” annyi volt, hogy külföldi tulajdonú: egy német társaság tulajdonában áll, amelynek tulajdonosa egy luxemburgi társaság, ez utóbbi pedig közvetetten egy legfelső szintű anyavállalat tulajdonában áll, amelynek székhelye Bermudán található, és amely a tulajdonosi láncolat végén egy ír állampolgárhoz tartozik.
A magyar kormány még 2020-ban, a koronavírus-járvány idején hozott egy kormányrendeletet arról, hogy a belgazdaságért felelős miniszter – akkoriban Palkovics László – engedélye szükséges ahhoz, hogy külföldiek stratégiai jelentőségű vállalatokban tulajdont szerezhessenek.
A jogszabály alapján Palkovics úgy ítélte meg, hogy a Janes és Társa a külföldi befektetések átvilágítására szolgáló mechanizmust létrehozó magyar jogszabály értelmében stratégiai jelentőségűnek minősül. A miniszter azzal érvelt, hogy amennyiben a bánya egy Bermudán bejegyzett társaság tulajdonába kerül, az hosszabb távon kockázatot jelent az építőipari ágazat olyan nyersanyagokkal történő ellátásának biztonsága szempontjából, mint például a kavics, a homok és az agyag, különösen abban a régióban, amelyben e társaság székhellyel rendelkezik. (Ez egyébként a Győr-Moson-Sopron vármegyei Lázi település.)
A per a Fővárosi Törvényszéken landolt, ahol a bíró előzetes döntéshozatali eljárásban az Európai Bírósághoz fordult iránymutatásért. (Érdekesség, hogy az uniós pénzek érdekében elfogadott igazságügyi csomagban az Orbán-kormánynak külön vállalnia kellett, hogy ezt a gyakorlatot nem támadhatja meg a legfőbb ügyész, ahogy az máskor már előfordult.)
A döntést hozó minisztérium ellen indított perben a magyar bíróság arra vonatkozóan kért iránymutatást a luxembourgi székhelyű bíróságtól, hogy a külföldi befektetések átvilágítására szolgáló mechanizmus – melyre hivatkozva Palkovics megtiltotta a cégfelvásárlást − összeegyeztethető-e az uniós joggal.
Csütörtökön meghozott ítéletében az Európai Bíróság azt mondta ki, hogy nem, a kérdést az ítélet szerint kizárólag a letelepedés szabadságára tekintettel kell vizsgálni.
A döntés alapján a bíróság úgy látja, hogy a Palkovics által alkalmazott átvilágítási mechanizmus nyilvánvalóan és különösen súlyosan korlátozza a letelepedés szabadságát. Ez pedig nem igazolható azzal a céllal sem, hogy az építőipari ágazatban – különösen helyi szinten – biztosított legyen a bizonyos alapvető nyersanyagokkal, vagyis a kaviccsal, a homokkal és az agyaggal történő ellátás biztonsága.
Ez a cél ugyanis – a kőolaj-, a távközlési és az energiaágazat ellátásának biztonságával ellentétben – nem tartozik a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata értelmében vett „alapvető társadalmi érdek” körébe. A Bíróság szerint az sem állapítható meg, hogy a felvásárlás ténylegesen olyan jellegű lenne, amelyből „valós és kellően komoly veszélyt” keletkeztetne.
A bírósági ítélet azért is fontos, mert az Európai Bizottság által májusban kiadott magyarországi országjelentés is felhívta rá a figyelmet, hogy a magyar állam bizonyos ágazatokban aktívan befolyásolja a piaci szerkezetet. A jelentés készítői megállapították: a magyar kormány gyakran él azzal a hatáskörével, hogy bizonyos tranzakciókat „nemzetstratégiai jelentőségűnek” minősítve mentesítse azokat az összefonódás-ellenőrzés alól.
„Ezek a beavatkozások jellemzően arra irányulnak, hogy elriasszák vagy korlátozzák az uniós és a külföldi befektetéseket, gyakorlatilag lehetővé téve az állami tulajdonú vállalatok vagy a kormányhoz szorosan kötődő magáncégek számára egyes vállalkozások felvásárlását” – olvasható a dokumentumban.
(Címlapképünk illusztráció.)
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
A sikeres cégfelvásárlás alapja az előre megtervezett finanszírozási háttér. Milyen szempontokat szükséges feltétlenül szem előtt tartani ennek során.
Zenei mogulból elítélt bűnöző lett Sean Combs, az egykori hiphopkirály, aki zűrös ügyei ellenére magabiztosan hitte, hogy érinthetetlen.
Az egészségügyi államtitkár anyja egyszer megpofozta Gyurcsányt.
Az atomerőműben súlyos a kár, de sugárveszély egyelőre nincs. Akkor minden rendben? Egyáltalán nem.
Az Oroszország-szakértő szerint a kormánymédia „teljesen nyilvánvalóan hergel és uszít”.
Eltűnésekor hawaii mintás inget viselt.
Egy sárkányszörfös jókor volt jó helyen.
Egy-egy hátúszó néha elbizonytalanítja a fürdőzőket.
Pontosan úgy működik, mint a légvédelmi rendszerek.