Az április elején bejelentett gazdaságvédelmi akciótervben is szó volt arról, hogy a koronavírus-járvány miatt kialakult válság idején megvédené a kormány a magyar vállalatokat a külföldi felvásárlástól, az erről szóló kormányrendelet csak a hétfői Magyar Közlönyben jelent meg. Ennek alapján a belgazdaságért felelős miniszter jóváhagyására lesz szükség a következő jogügyletekhez:

• stratégiai társaságban fennálló tulajdoni részesedés részben vagy egészben, bármilyen tulajdonjog átruházási jogcímen – ideértve az apportálást is –, ingyenesen vagy visszterhesen történő átruházása,
• stratégiai társaságban történő tőkeemelés,
• stratégiai társaság átalakulása, egyesülése, szétválása,
• stratégiai társaság által átváltoztatható, jegyzési jogot biztosító vagy átváltozó kötvény kibocsátása,
• stratégiai társaság részvényén, üzletrészén haszonélvezeti jog alapítása.

A jogügyletet a rendelet szerint akkor kell bejelenteni, ha a külföldi befektető a tulajdonszerzés, a kötvény tulajdonjogának megszerzése vagy a haszonélvezeti jog megszerzése következtében a stratégiai társaságban közvetlenül vagy közvetetten legalább 10 százalékos részesedést szerez, és a befektetés összértéke eléri vagy meghaladja a 350 millió forintot.

Akkor is fennáll a bejelentési kötelezettség, ha a külföldi befektető – a tulajdonszerzés, a kötvény tulajdonjogának megszerzése, illetve a haszonélvezeti jog megszerzése következtében – 15, 20 vagy 50 százalékos részesedést szerez a stratégiai társaságban, vagy ha a megjelenésével a külföldi befektetők együttes részesedése meghaladná a 25 százalékot.

A rendelet szerint a miniszternek 10 napon belül kell benyújtani a jogügylet létrehozásáról szóló bejelentést, amelyben egyebek mellett szerepelnie kell a külföldi befektető személy személyazonosító adatainak, és állampolgársága mellett a jogi személy legfőbb adatait is rögzíteni kell a jogügylet részletes leírása mellett. Az ügylet szempontjából releváns és lényeges körülményeket is részletezni kell a dokumentumban, valamint minden szükséges és keletkezett iratot, okiratot csatolni kell.

A benyújtott dokumentumok alapján a miniszter legkésőbb a bejelentéstől számított 45 napon belül dönt arról, hogy tudomásul veszi vagy megtiltja a jogügyletet. Ez utóbbit meg kell indokolnia. Ha a bejelentő nem ért egyet, közigazgatási nemperes eljárásban a Fővárosi Törvényszéken támadhatja meg a döntést.

A kormányrendelet összesen 21 ágazatot listáz, amelyekben stratégiai vállalatoknak tekinthető cégek működnek. Ezek között ott van a turizmus, az építőipar, az egészségügy, a nukleáris, a pénzügyi és a kommunikációs szektor, a védelmi ipar és az élelmiszerágazat is.

Hogyan is hatályos?

A rendelet – a veszélyhelyzetben kiadott hasonló jogszabályokkal ellentétben – az év végéig hatályos, pedig a hivatkozott törvényi felhatalmazás nem erről szól. A koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvényben ugyanis ez olvasható: „3. § (1) Az Országgyűlés az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdése alapján felhatalmazza a Kormányt, hogy a veszélyhelyzetben az Alaptörvény 53. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti kormányrendeletek hatályát a veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítsa.”

Ennek megfelelően a hétfő esti Magyar Közlönyben megjelent másik rendelet – a bányászati szabályozásról – így végződik:

„13.§ (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 14. § az e rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
14. § A Kormány e rendelet hatályát a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítja.”

Eddig ez volt az általános formula.

A Palkovics Lászlónak különleges jogkört adó rendelet azonban így fejeződik be:

„17.§ (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 18. § az e rendelet kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
18. § A Kormány e rendelet hatályát 2020. december 31-ig meghosszabbítja.”

Erre a meghosszabbításra e pillanatban nem szól a kormánynak adott parlamenti felhatalmazás. A mára ígért törvényjavaslat persze tartalmazhatja ezt a rendelkezést a veszélyhelyzet után is alkalmazható jogszabályok között, és mivel a kormány a veszélyhelyzetet bizonyára az említett törvény hatályba lépése után vonja vissza, formailag minden rendben lesz.