„Kérdőjelek Nigerben és kérdőjelek Oroszországban. Az Európai Unió egyelőre nem alkalmaz szankciókat az orosz uránnal szemben, de hosszú távon ez is szóba kerülhet. Emmanuel Macron francia elnök közép-ázsiai útja ezt a nehéz helyzetet akarja enyhíteni” – nyilatkozta a Politicónak a párizsi Jacques Delors kutatóintézet szakértője. Phuc-vin Nguyen rámutatott arra, hogy tavaly az Európai Unió uránimportja 16%-kal csökkent Oroszországból, ugyanakkor 14%-kal nőtt Kazahsztánból. Franciaország uránszállítói között már eddig is Kazahsztán és Üzbegisztán szerepelt a második, illetve a harmadik helyen.

Kazahsztán nukleárisfűtőanyag-kereskedő cége, amely állami kézben van, arra törekszik, hogy betöltse Oroszország helyét az európai piacon. Az Orano nevű francia cég már a kilencvenes évek óta aktív az uránbányászatban Kazahsztánban, és a legutóbbi időben már Üzbegisztánban is megjelent. Az Orano elnöke éppúgy tagja volt Macron küldöttségének, mint az energia óriás, az EDF főnöke. Az Elysée-palota szóvivője közölte: a francia elnök küldöttsége új szerződéseket ír alá Kazahsztánban és Üzbegisztánban az urán szállításáról.

Kínai konkurencia

Peking nagyon is érdeklődik a térség iránt: 10 éve Kazahsztánban hirdette meg Hszi Csin-ping elnök az Új Selyemút programot. 2023-ban Hszian városában a kínai államfő vendégül látta az egykori szovjet Közép-Ázsia vezetőit, és felajánlotta nekik az intenzív gazdasági együttműködést. Ennek megfelelően Pekingben mind Kazahsztán, mind Üzbegisztán vezetői részt vettek az Új Selyemút-konferencián októberben Pekingben, amelyen az uniós tagállamok vezetői közül egyedül Orbán Viktor miniszterelnök volt jelen.

Az Európai Unió is aktívan érdeklődik az egykori szovjet Közép-Ázsia iránt, ezért rendezték meg nemrég a Globális Kapuk-konferenciát Brüsszelben – írja a Politico.

Képünkön: Emmanuel Macron francia államfő és Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök Asztanában MTI/EPA