Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
A megújuló infláció ellen küzdenek Törökországban, ahol Erdogan elnök unortodox gazdaságpolitikája rekordot produkált ezen a téren. 67%-os volt az infláció februárban Törökországban, ez magyarázza a jegybank lépését, amivel 500 bázisponttal (5 százalékponttal) 50 százalékra emelte az alapkamatot. „A havi inflációs adat februárban magasabb volt, mint azt előzetesen terveztük – elsősorban a szolgáltatásokban növekedtek az árak. Az inflációs várakozások emiatt és az élelmiszerárak miatt emelkedtek. Ehhez hozzájönnek még a geopolitikai kockázatok” – állapította meg a jegybank pénzügypolitikai bizottságának közleménye.
A NATO-tag Törökországot két nagy konfliktus is közvetlenül érinti: az ukrajnai háború a Fekete-tenger túlsó partján folyik, a béketárgyalások 2022 tavaszán Törökországban voltak. Erre Erdogan elnök újra javaslatot tett. A gázai konfliktus is közelről érinti a török gazdaságot, már csak azért is, mert a Szuezi-csatorna fontos szerepet játszik az ország kereskedelmében.
A jegybank új vezetése nyolc hónapja küzd az infláció ellen, és már abban reménykedett, hogy véget vethet a szigorításnak, de most mégiscsak 45%-ról 50%-ra kellett emelnie a kamatot. „A szigorítás mindaddig fennmarad, ameddig az infláció nem indul csökkenésnek” – tették világossá.
Erdogan elnök azért erőltette az unortodox gazdaságpolitikát, amely a kamatcsökkentést jelentette növekvő infláció mellett, hogy megnyerje tavaly az elnökválasztást. Ez sikerült is. Ezt követően új pénzügyminisztert és jegybankelnököt nevezett ki, akiknek fő feladata az infláció elleni harc. Most mindenki arra számított Törökországban, hogy a jövő heti helyi választások előtti kampány idején nem szigorít a jegybank, nehogy a népszerűtlen lépés Erdogan elnök politikai vereségéhez vezessen. Ezért is volt a piac számára pozitív meglepetés az emelés, amivel Mehmet Simsek pénzügyminiszter és a jegybank azt igazolta, hogy megvan a mozgásterük, függetlenül dönthetnek az infláció elleni harcban.
A török líra kedden történelmi mélypontra jutott a dollárhoz képest, tavaly egyetlen év alatt a török líra 40%-ot veszített az értékéből a dollárhoz képest, öt év alatt a veszteség 82%-os. Mindennek drámai hatása van a vállalkozásokra és az életszínvonalra Törökországban. A 85 milliós lakosság jelentős része a megélhetésért küzd.
„Törökország ördögi körbe került: az infláció nem csökken, sőt növekszik, újra nyomás alá került a török líra, egyre kevesebb külföldi tőke jön be az országba. Így aztán a szűkös devizatartalékok újra nyomás alá kerülhetnek” – írta Bartosz Sawicki, a Conotoxia elemzője, aki ehhez hozzátette: „Hiába emelte a jegybank óriási mértékben a kamatot azután, hogy Erdogan megnyerte az elnökválasztást 2023-ban, az unortodox gazdaságpolitika megbosszulja magát, ezért a rekordmagas kamat sem tud egyensúlyt teremteni a török gazdaságban” – idézi az elemző véleményét a CNBC gazdasági televízió.
