Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Szinte egytől egyig kihasználják a féléves haladékot a gyártók, amit a kormánytól kaptak az újfajta visszaváltható palackok bevezetésének elodázására – állapította meg a Greenpeace. Mint írták,
az üzletláncok döntő többsége is húzza-halasztja, hogy a saját márkás ásványvizeket, üdítőitalokat betétdíjas csomagolásban kínálja.
A környezetvédelmi szervezet március 16. és 30. között mérte fel a visszaválthatópalack-helyzetet a kilenc legnagyobb élelmiszer-üzletlánc 16 boltjában: megvizsgálták, hol kaphatók az új jelöléssel ellátott, 50 forintos díjjal forgalmazott egyutas üveg- és PET-palackok, illetve alumíniumdobozok. Az eredményt lesújtónak nevezték.
A 16 üzletből mindössze háromban találtak ilyen jelöléssel ellátott palackokat, két Aldiban és egy SPAR-ban. Az Aldi az egyik saját márkás PET-palackos termékét kínálja visszaváltási díjjal, a SPAR-ban pedig egy hazai kisüzemi sörfőzde aludobozaira került fel a logó, de
a boltokban található termékválasztékhoz képest ez a mennyiség elhanyagolható, a visszaváltó automaták pedig szinte kihasználatlanul állnak az üzletekben
– írták. Korábban mi is az Aldiban találtuk meg az első ilyen palackot:
„Jól látható, hogy az ásványvizes, üdítős és egyéb italgyártó cégek túlnyomó többsége a végsőkig kitart az eldobható, nem visszaváltható csomagolóanyagok mellett, még az olyan nagyvállalatok is, amelyek évek óta zöld üzenetekkel bombázzák a vásárlókat. De a legtöbb üzletlánc sem törekszik arra, hogy jó példával járjon elöl, és saját márkás termékeit visszaváltható palackban kínálja. Sok alumíniumdobozon, PET-palackon szerepel az újrahasznosíthatóságra utaló jelölés, ami a tapasztalatok szerint önmagában gyenge ösztönző” – idézték a felmérés eredményeit ismertető közleményben Simon Gergelyt, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértőjét.
A vásárlók többsége így feltehetően még mindig hiába nézi meg azt a videót, amelyen bemutatjuk, hogyan érdemes a visszaváltható palackokkal bánni, aligha fog egyhamar ilyenekkel találkozni.
Mostohagyerekek az újratölthető palackok
A környezetvédők megvizsgálták azt is, vannak-e az üzletekben többutas, újratölthető üveg- és PET-palackok, amelyekre ugyancsak kiterjed az új visszaváltási rendelet. Ezekre ugyan eltérő mértékű betétdíjat állapíthatnak meg a gyártók, de egységes, fektetett palackot ábrázoló logóval kell őket jelölniük. Ilyen logóval ellátott palackot sehol nem találtak a greenpeace-esek.
A szervezet jelezte, hogy ugyan számos sörösüvegen, néhány borospalackon, üveges szörpökön és egy-egy palackos vízen is elérhetők betétdíjra utaló szöveges jelzések, de ezek a jelölések nem egységesek, és nem minden esetben egyértelmű, hogy melyik italcsomagolást töltik újra, és melyiket nem. Emellett csak a vizsgált üzletek felében, nyolc boltban volt elérhető a betétdíjas, újratölthető üveg italcsomagolás, illetve az Auchan áruházakban van betétdíjas szikvíz.
A diszkontüzletláncoknál és sok kisebb boltban továbbra sem találni betétdíjas, újratölthető palackokat.
A Greenpeace szerint a gyártók a valós hulladékmegelőzés helyett továbbra is különböző logókkal, reklámkampányokkal népszerűsítik azt, hogy az általuk gyártott italok csomagolása újrahasznosítható, ám ez kevéssé ösztönzi a fogyasztókat, hogy a szelektív hulladékgyűjtőbe dobják a kiürült palackokat.
Látható, hogy megfelelő pénzügyi ösztönzők nélkül a PET-palackoknak és alumíniumdobozoknak csak a 30-40 százaléka jut a szelektív kukákba és hasznosul újra. A többi szemétlerakókban, szemétégetőkben vagy a természetben végzi
– írták. A szervezet szerint, ha nem lenne a féléves türelmi idő, akkor a január elejétől március végéig forgalomba került körülbelül 400 millió PET-palacknak nem csak nagyjából egyharmada hasznosult volna újra.
A Greenpeace a felméréssel is igyekszik nyomás alá helyezni mind a Mol Hulladékgazdálkodási Zrt.-t (MOHU), mind pedig a gyártókat és forgalmazókat, hogy valódi zöld lépéseket tegyenek az egyszer használatos csomagolóanyagok mennyiségének csökkentéséért. Az újrahasznosítás ugyanis – mint írták – önmagában nem oldja meg sem a műanyagkrízist, de általánosságban véve a hulladékproblémát sem.
A cél a hulladék megelőzése, a felesleges fogyasztás elkerülése és az italcsomagolások újratöltése kellene, hogy legyen.
