Mario Draghit, Olaszország egykori miniszterelnökét, az Európai Központi Bank volt vezetőjét javasolja az Európai Bizottság élére Emmanuel Macron és Giorgia Meloni. A francia elnök azért támogatná inkább Draghit, mint Ursula von der Leyent, mert a Bizottság elnökét túlságosan is befolyásolja az Egyesült Államok, Macron az USA-tól is független, versenyképes Európai Uniót akar. Von der Leyen a CDU, illetve az Európai Néppárt jelöltje. A CDU élén az a Friedrich Merz áll, aki az amerikai Blackrock németországi igazgatója volt, mielőtt visszatért volna a politikába. Mario Draghi a Goldman Sachsnál is dolgozott, tehát neki is kiváló kapcsolatai vannak az amerikai elithez.

Macron ezenkívül  az új maastrichti kritériumok miatt is bírálja Ursula von der Leyent, aki a fukar tagállamok nézeteit vallja, míg Mario Draghi rugalmasabb ezen a téren, már csak azért is, mert Olaszország nemigen teljesítette sohasem a nevezetes kritériumokat, amelyek a költségvetés és az államadósság szigorú szabályozását jelentik az Európai Unióban.

Mario Draghi, aki Giorgia Meloni gazdasági tanácsadója, jelenleg versenyképességi jelentést ír a Bizottságnak, amelyben új programot kíván adni az Európai Uniónak, hiszen az ezen a téren mindinkább elmarad fő vetélytársaitól, az Egyesült Államoktól és Kínától.

“Ha mások nem szabályosan játszanak , akkor nekünk sem kell!” Ezt hangsúlyozza Mario Draghi arra utalva, hogy mind Kína, mind pedig az Egyesült Államok óriási állami pénzekkel segíti egyes ágazatait, míg az Európai Uniónak nincsen egységes iparpolitikája. Brüsszelben attól tartanak, hogy az amerikai elnök Inflation Reduction Actje, amelyet 2022-ben fogadtak el, oly módon iparosítja újra az Egyesült Államokat, hogy egyúttal megindít egy dezindusztrializációs folyamatot az Európai Unióban.

Mit javasol Mario Draghi?

Egyrészt azt, hogy a digitális és az egészségügyi szektort jelentős mértékben támogatnia kellene az Európai Uniónak. A cél az hogy az európai cégeknek legyen ahhoz elegendő tőkéjük: komoly beruházásokkal versenyképessé váljanak amerikai és kínai vetélytársaiknak. A második javaslat az, hogy az Európai Uniónak mindenképp mérsékelnie kellene függését a kritikusan fontos nyersanyagoktól. Itt mindenekelőtt Kínáról van szó, amely a ritka földfémek kivitelében domináns szerepet játszik a világpiacon. Draghi harmadik javaslata egy olyan európai alap létrehozása, amelyből finanszírozni lehetne a zöld átmenet, az ukrajnai háború költségeit, és létre lehetne hozni illetve felújítani Európa egységes energia hálózatát.

Mindehhez nem elég a tagállamok hozzájárulása, ehhez közös hitelfelvételre és a magánszektor bevonására van szükség. Ez döntő különbség Ursula von der Leyenhez képest, hiszen az Európai Bizottság elnöke – a fukar államok és mindenekelőtt Németország biztatására – elutasítja az újabb közös kölcsön felvételét. Ezt korábban Macron elnök javasolta, aki most Mario Draghitól várja, hogy megpróbálja ezt elérni.

A Bloomberg mindenesetre hozzáteszi az exkluzív értesüléshez, hogy Macron ravasz politikus. Lehet, hogy nem is akarja megpuccsolni Ursula von der Leyent, csak néhány fontos kérdésben, például a közös uniós hitelfelvétel ügyében ily módon akar nyomást gyakorolni rá. Sem a francia elnök, sem pedig Meloni olasz kormányfő nem zárkózik el Ursula von der Leyen támogatása elől, de mindketten érdekeltek az új maastrichti kritériumok felvizezésében és abban, hogy az Európai Unió újra közös kölcsönt vegyen fel, hiszen annak mind Olaszország, mind Franciaország jelentős haszonélvezője volt. Róma kapta a legtöbbet a helyreállítási alapból – több mint 200 milliárd eurót –, épp amikor a miniszterelnököt Mario Draghinak hívták Rómában.