Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
2026-ig 2022-höz képest ötödével 2030-ra duplájára, évi 12-13 petajoule-ra növelné a kormány a földhős hőtermelési kapacitásokat. Ha a cél megvalósul, hat éven belül 12 százalékra emelkedhet a geotermia aránya a jelenleg közel kétharmadában földgáz dominálta hazai bruttó hőenergia-termelésben, 2035-re pedig már a 25-30 százalékos arányt is elérheti.
Ezzel akár 1-1,2 milliárd köbméter földgáz is kiváltható lenne,
legalább is így becsüli az Energiaügyi Minisztérium a pénteken közzétett a Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepcióban. A tárca már tavasszal vázolta ezeket a célokat, az akkor társadalmi egyeztetésre bocsátott Nemzeti Földhő Stratégiában.
A stratégia ezek szerint azóta koncepcióvá szelídült, és kikerültek belőle a korábban konkrét támogatási összegek. A most közzétett dokumentumból kiderül, hogy a kormány fontos szerepet szán a “sekély geotermiának”, amelyet a hőszivattyús rendszerek működtetéséhez lehet felhasználni, illetve a “mély geotermia” kísérőgázainak hasznosításával is számolnak.
A fejlődéshez megvan a geológiai potenciál, az adatbázisok, az nagy tudású iparági szereplők, de van, ami hiányzik:
- elsősorban a pénz: nagy a tőkeigény, kellenek a finanszírozási lehetőségek,
- az iparági értéklánc,
- a geotermikus fűtés befogadni képes (korszerű gépészettel, szigeteléssel ellátott) épületállomány,
- a kivitelezői kapacitás,
- a földhőt már most hasznosító rendszerek hatékonysága.
Jelentős kihívásként említik még a geológiai kockázatokat, vagyis hogy geológiai okok miatt sikertelen esetleg egy projekt – ezért további kutatások kellenek, a visszasajtolás földtani-műszaki korlátait, a meglévő kapacitások fenntarthatóság biztosítását, és a korábban létesített termálvíz kivételek hozamának és hőmérsékletének megőrzését. A kihívásokról és kockázatokról egy konkrét projekt példáján korábban a hvg.hu is írt:
A növekedési lehetőségek között számolnak az ipari, mezőgazdasági és településfűtési rendszerek kombinált, kaszkád rendszerű hasznosításával – amelyben a különböző hőfelhasználókat a csökkenő hőmérsékleti szint mentén kötik sorba, és a korábban fúrt termálkutakra kötött rendszerek felújításával. Komoly potenciált azonosítanak a távhő célú hasznosításban: 77 távhőrendszerrel nem rendelkező vidéki település közel harmadánál – 20 esetben – látják “alacsony kockázatúnak” vagyis nagy eséllyel sikeresnek a geotermikus távfűtés kialakítását.
A minisztérium a napokban már be is lengetett egy geotermikus fókuszú pályázati programot a távhőszolgáltatóknak:
A geotermikus áramtermelésre is lehetőséget látnak, de a magas geológiai kockázat és a beruházás költségigénye miatt megállapítják, hogy állami támogatásra van szükség. Pedig erre van igazán érdeklődés, a koncepcióban is megjegyzik, hogy a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához 2023 december elejéig benyújtott geotermikus kutatási engedélykérelmek jelentős része áramtermelési célú. Ennek hátterében az áll, hogy nő az igény a zöldáramra, és geotermikus termeléssel időjárási körülményektől függetlenül biztosítható megújuló alapú elektromos energia.
Megállapítják, hogy a földhő hasznosításának folyamatát 2-4 éven belül az ipari, mezőgazdasági (élelmiszeripari) és településfűtési projektekkel érdemes indítani, majd 4-6 éven belül a távhőellátást és az elektromosáram-termelést célzó beruházásokkal folytatni.
Kitérnek arra is, hogy milyen szerepe lenne az államnak:
- segíti a geotermikus kutatást,
- anyagi támogatást nyújt, és kiszámítható finanszírozási környezetet teremt. Erről külön fejezet is szól szól, amiben szó esik a Geotermikus Beruházási Hitelkonstrukcióról és célzott támogatási programokról,
- hozzáférhetőbbé teszi és bővíti a beruházók számára elérhető geológiai adatokat,
- lehetővé teszi a “nemzeti fúrókapacitások” jobb kihasználtságát,
- menedzseli és nyomon követi a koncepció megvalósulását.
Ezen kívül ösztönözni szeretnék a geotermikus fejlesztő cégek alapítását, zöld alapon élesztenék újra a “nemzeti energetikai gépgyártást”, hidrogeológiai modellekkel biztosítanák a termálvizes körzetek fenntarthatóságát, és felgyorsítanák a szakemberek képzését, akikből jelenleg nincs elég.
