A 2026-tól tervezett változások alapján az eddigi 3 milliárd forintos árbevételről 6 milliárd forintra nő majd a kiva választhatósága. Az adóalanyiság megszűnése pedig az eddigi 6 milliárd helyett majd 12 milliárd forintos határnál fog bekövetkezni. Emellett az eddigi 50 helyett 200 fős alkalmazotti határig szintén megemelik a kiva választhatóságát.

A jelenlegi adatok szerint már százezres a kisvállalati adó szerint adózó cégek száma Magyarországon. Ezt támogatta, hogy az adónem feltételeit folyamatosan javították, például az adókulcs 2022-ben 10 százalékra csökkent – jegyezte meg korábban Bagdi Lajos, a Niveus partnere. A cég vizsgálata alapján 298 cég rendelkezik 3 milliárd forintot meghaladó, de 6 milliárd forintot el nem érő árbevétellel. Ők mindenképpen gondolkodhatnak majd a kiva adózásba való belépésben, amennyiben a létszámadatuk sem haladja majd meg a törvényben rögzített szintet.

Értékelése szerint a változás nem érint sok céget, a várakozások szerint a jelenleg a kivában lévő vállalkozások számának csupán az 1-2 százalkát érheti el az érintett cégek száma. A kilépési határ növelése további cégek számára teszi hosszabb távon fenntarthatóvá ezt az adózást. Mindez különösen fontos lehet a közepes méretű vállalkozások számára, amelyeket a kormány kiemelten támogatni kíván. A változás tehát főleg nem mennyiségi, hanem inkább minőségi szempontból lehet jelentős lépés a magyar adórendszerben, hiszen a nagyobb, de még nem multinacionális cégek versenyképességét is erősítheti – véli a szakértő.

Fodrásznál. Belevágnak.

Fazekas István

A Portfolio.hu hasábjain ennél is részletesebb elemzés jelent meg a várható hatásokról az Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) két vezetője tollából (költői kérdés, hogy az ilyen elemzéseket miért nem a tárca honlpaján teszik rendszeresen közzé – a szerk.).

Eszerint a kivát választó vállalkozások száma 2025 januárjára megközelítette a 100 ezret; az érintett vállalkozások közel félmillió főt foglalkoztatnak. Az adónem választhatóságának kiterjesztése nyomán további 3-5 ezer nagyobb méretű középvállalkozás számára nyílik meg a lehetősége, ezek együttesen mintegy 150 ezer főt foglalkoztatnak.

Az adónem egy egységes, egyszerűbb alapon kivetett adóteherrel váltja ki a munkáltatói adóterheket (jelenleg 13 százalék) és a nyereségadót (jelenleg 9 százalék). A kiva kulcsa az évek során fokozatosan csökkent, a kezdeti 16 százalékos kulcs helyett ma már csak 10 százalék.

Az adó előnyeit leginkább a jelentősebb bértömeggel rendelkező és a gyors növekedési fázisban lévő kisvállalkozások tudják kihasználni. A bértömeg esetében nyilvánvaló a kiva előnye, hiszen a vállalkozás által kifizetett bérekre vonatkozó 10 százalékos kulcs alacsonyabb az általános szabályok szerint számított 13 százalékos munkáltatói terheknél. Emellett a szociális hozzájárulási adóból (szocho) érvényesíthető fontosabb kedvezmények a kiva hatálya alatt is elérhetőek. Így a kifizetett bérek után fizetendő kiva összege szinte mindig alacsonyabb, mint a szocho.

A nyereséget terhelő általános, 9 százalékos adókulcsnál a 10 százalékos kiva-kulcs első ránézésre valamivel magasabbnak tűnik. Ez ugyanakkor – az eltérő adóalapok miatt– csak látszólag jelent magasabb adóterhet. Míg ugyanis a 9 százalékos társaságiadó-kulcs az osztalékként kifizethető nyereséget csökkenti (azaz a bruttó, adózás előtti eredmény arányában 9 százalék), a 10 százalékos kiva rárakódik az osztalékként kifizetett nyereségre.

A kiva választása így a jelenlegi adókulcsok mellett legfeljebb csak azon vállalkozásoknak nem éri meg, amelyek jelentősebb, a kiva alatt nem elérhető társasági adó kedvezményeket vagy adóalap-csökkentő tételeket érvényesítenek.

A várható társasági adózás és a kisvállalati adó alatt várható adóterhek összehasonlítását az NGM kiva-kalkulátora is segíti, amely itt érhető el.