A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint az Országos Kereskedelmi Szövetség állításai szembemennek a józan ésszel és a közgazdaságtan alapvetéseivel.
Az OKSZ hamis állításaival ellentétben az árréscsökkentés érdemben növeli a kiskereskedelmi forgalmat, így a fogyasztást is – közölte szerdán a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerdán nyilatkozott, miután kiderült, az előző év azonos időszakát a naptárhatástól (és húsvéthatástól) megtisztítva 0,4 százalékkal haladta meg, de az előző hónaphoz képest 0,5 százalékkal mérséklődött a kiskereskedelmi forgalom volumene a KSH friss, nyers adatai alapján.
Az OKSZ azt írta, hogy az első hetek szolid vásárlási hulláma után az árrésstop pozitív hatása elmúlik, és inkább a – kormányzati beavatkozásokkal szükségszerűen együtt járó – fogyasztói elbizonytalanodás keresletcsökkentő hatása érvényesül. A bizonytalan szabályozási környezet hatására a kiskereskedők nagy többsége elhalasztja a beruházásokat, termékfejlesztéseket, mindezt előbb-utóbb a vásárlók is megérzik, így az „árrésstop” következtében rövid távon felszabaduló többletjövedelem nem a fogyasztást növeli, és nem járul hozzá a gazdaság erősítéséhez.
A Nagy Márton által vezette minisztérium szerint viszont az OKSZ állítása, miszerint a csökkenő árak csökkenő keresletet eredményeznek, egyaránt szembemegy a józan ésszel és a közgazdaságtan alapvetéseivel. A tárca szerint a KSH adatfelvétele is ludas az adatokban: az árréscsökkentést március 17-én vezették be, míg a KSH árstatisztikákhoz kapcsolódó adatfelvétele minden hónap 20. napjáig tart, így az árak üzletekben tapasztalható azonnali csökkenése ellenére az intézkedés hatása csak részben jelentkezett a márciusi inflációs adatokban – írták.
Azt is hozzátették, az online pénztárgépek adatai alapján az év eddigi legdinamikusabb növekedésére számít áprilisban, akár 5-6 százalék fölötti szinttel. „Ehhez jelentősen hozzájárul, hogy az árréscsökkentés eredményeként mára 905 termék átlagosan 19,3 százalékkal olcsóbban érhető el, ami jelentős könnyebbséget jelent a magyar háztartások számára” – olvasható a közleményben.
A szakértők szerint ez állt a kiábrándító adatok mögött:
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
Új helyzet van.
