A Balti-tengeri Tanács (CBSS) tagállamainak külügyminiszterei Észtországban tartott tanácskozásukat követően új hajózási szabályokat sürgettek az orosz árnyékflottával szembeni közös fellépés érdekében pénteken.
Margus Tsahkna, a házigazda Észtország külügyminisztere úgy fogalmazott, hogy a probléma „nem a képességekben, hanem a nemzetközi jogban” rejlik.
„Jobb szabályozásra van szükség, amely kiszámítható és biztonságos környezetet teremt a nemzetközi kereskedelem és a haditengerészeti tevékenység számára” – hangoztatta Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter.
A tárcavezetők egy keddi incidensre utaltak, melynek során egy orosz harci repülőgép rövid ideig megsértette az észt légteret, miután a balti ország haditengerészete megpróbált átvizsgálni egy zászló nélkül hajózó tankert, amely feltételezésük szerint az adatszolgáltatás és szakhatósági ellenőrzés nélkül közlekedő, a szankciók megkerülésére szolgáló orosz árnyékflottához tartozik.
Tsahkna szerint ez volt az első alkalom, hogy Oroszország hivatalosan is bizonyította kapcsolatát az árnyékflottával.
Az Európai Unió már hajók százai ellen vezetett be szankciókat.
Baiba Braze lett külügyminiszter szerint az orosz nyersolajexport 84 százaléka, Moszkva költségvetési bevételeinek több mint egyharmada haladhat keresztül a Balti-tengeren az árnyékflotta segítségével.
Az 1992-ben alapított CBSS tagjai Németország, Dánia, Észtország, Finnország, Litvánia, Lettország, Lengyelország, Svédország, Izland, Norvégia és az EU. Oroszország tagságát felfüggesztették 2022 márciusában, ukrajnai hadműveleteinek kezdetét követően, Moszkva az év májusában ki is vonult a testületből.
