Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
Egész mostanáig 329 módosító javaslatot adtak be a képviselők a költségvetéshez, ezek közül viszont 328-at ellenzékiek írtak, bármi komoly esély nélkül, hogy egyet is elfogadjanak közülük, és az az egyetlen fideszes módosító is csupán 950 millió forint pluszt adna egy templomfelújításra. Így amikor szerda délelőtt összeült a parlament Költségvetési Bizottsága, nem is az lehetett a cél, hogy alapjaiban írják át a 2026-os büdzsét, hanem az, hogy kérdezni lehessen a kormány és a Fidesz ott lévő tagjait, élükön Kisgergely Kornéllal, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárával.
„Őszintén kérdem, most egymás között vagyunk: miért teszik ezt?” Így kezdte Vajda Zoltán, a bizottság ellenzéki elnöke a kérdéseit. Arról beszélt: teljesen érthetetlen, miért kellett visszatérni ahhoz, hogy már tavasszal megírják a költségvetést – a kormány a tervezhetőséggel magyarázza, hogy már tavasszal elkészíti a költségvetést, de még azt sem látjuk, hogy 2025 milyen év lesz, a cégek pedig nem tudnak tervezni, hiszen a 2026-os adótörvények még nincsenek meg. A bizottsági elnök szerint egyébként is „nevetségesen optimista számok” vannak a kormány előrejelzésében, majd azzal fordult az államtitkárhoz:
„Segítsen nekem, mondjon egy számot, amit az ön főnöke valaha is eltalált!”
Erről egyébként mi is készítettünk korábban egy cikket, a legutóbbi öt költségvetés 4-4 legfontosabb előrejelzése, azaz összesen 20 szám közül 3 számot sikerült egész jól eltalálni.
Az államtitkár a válaszában azt mondta: ha ősszel írnák a költségvetést, akkor sem lehetne még látni, hogy az aktuális év vége milyen lesz. Az idei első negyedéves gyenge GDP-adat „negatív növekedési kockázatot hordoz”, de szerinte 2026-ra nem látszik most komoly kockázat.
Szó esett arról is, hogy a nyugdíjak csak az inflációt követik, úgyhogy a bérektől leszakadnak. Erre az államtitkár előbb megígérte, hogy ha lesz nyugdíjprémium, akkor több pénzhez jutnak az idősek (ehhez 3,5 százalékos GDP-növekedés kéne, amire kevés az esély), majd egy váratlan fordulattal oda jutott:
„Sok esetben a nagyon alacsony nyugdíj abból is ered, hogy egy másik országban is dolgozott az adott személy, és a két országból kapott nyugdíj együtt már alkalmas a megélhetésre.”
Követik az inflációt
Szondy Dalma
A bizottság ülése közben eljutott olyan szintekig, hogy a fideszes képviselők arról beszéltek, vajon Vajda cinikusan mondta-e, hogy Magyarország az ő szeretett hazája, és beszélt-e Kollár Kingával az EU-pénzekről, de néhány konkrétum is elhangzott azért.
Persze azért nem mindenről. Az államtitkár pár hete egy interjújában arról beszélt, hogy már idén költségvetési zárolásokra volt szükség, de nem mondta el, milyenekre – Vajda most személyesen is megkérte, hogy sorolja fel, mit kellett zárolni, de nem hangzott el erre válaszul semmi. Ahogy arra sem, amikor megkérték az államtitkárt, mondjon bármi konkrétumot az előbb 100, aztán 150 beígért gyár megépítéséről.
Arról is kapott kérdést, hogy kell-e újabb nagyberuházások leállításával számolni, ha nem érkeznek továbbra sem az EU-pénzek. Erre azt válaszolta: azt az 1700 milliárd forint EU-pénzt írták bele a költségvetésbe, amely az Unióval folytatott vitától függetlenül biztosan meg fog érkezni.
Szóba került az is, hogy az önkormányzatok szolidaritási hozzájárulása évről évre hatalmasat nő. Az államtitkár azt válaszolta: ez azt mutatja, hogy az önkormányzatoknak szerencsére egyre több adóbevételük van, a szolidaritás egyébként is mindig része volt a rendszernek.
Mire mennyi jut?
Reviczky Zsolt
Innen megyünk tovább. A további procedúra most úgy néz ki a terv szerint, hogy a június 10-i héten még egyszer átbeszélik a plenáris ülésen a képviselők, mi minden történt a bizottságokban, majd június 16-án, még mielőtt nyári szünetre vonul a parlament, megszavazzák a költségvetést.
