Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Flottát bővítene idén, majd lassan az egész világra kiterjesztené járathálózatát a magyar állam gépével repülő kínai hátterű cég, a Hungary Airlines Kft., amely azonban egyelőre tavalyi mérlege alapján nem vett repülőrajtot. A vállalkozást gyakran emlegetik új magyar légitársaságként, pedig ez így nem igaz: egyrészt nem új, mert 2021-ben jött létre, másrészt nem magyar, mert a tulajdonosi köre – nagyobb részben – kínai hátterű, harmadrészt egyelőre csak áruszállítással foglalkozik, személyszállítással nem.
A Hungary Airlines Kft. 2024-es mérlegbeszámolója alapján ugyan az értékesítésből származó nettó árbevételét az előző évi 31 millió forint mintegy hétszeresére, 209 millióra növelte, de ennél nagyobb arányban nőttek a ráfordításai is, így az üzemi eredménye durván mínuszba fordult, a tavalyi évet pedig végül 199 milliós adózás utáni veszteséggel zárta a 2023-as minimális, 421 ezer forintos profit után. Ezzel együtt pedig a saját tőkéje 175 milliós mínuszba került. Viszont a beszámolóból az is kiderül, hogy
a cégnek 3,6 milliárd forintos kötelezettségállománya van, bankbetétben pedig 2,1 milliárdot tartanak.
A vállalkozás egyelőre csak áruszállítást végez, miután tavaly év végére megszerezte az állami tulajdonú Airbus A330-as tehergép üzemeltetési jogát, amely előtte évekig a Wizz Airnél volt. Közben lezárták az engedélyezési folyamatot is, megkapták a légijármű üzemben tartási engedélyt és az ehhez kapcsolódó működési engedélyt is a Légügyi Hatóságtól. Februárban így a Hungary Airlines az állami, HA-LHU lajstromú Airbus A330-assal elindította áruszállító járatát Hongkong és Budapest között.
A nevében nagyon magyarnak látszani akaró légitársaságnak a többségi, 51 százalékos tulajdonosa a több mint 30 éve Magyarországon élő – magyar állampolgárságú – Wu Jiang. Az üzletembernek átmenetileg volt egy közös logisztikai vállalkozása is a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Waberer’s-csoporttal, ez a SinoWa International Kft. volt. De a ChinaCham-társalapító Wu Jiangnak további tucatnyi magyar vállalkozásban is van tulajdonrésze, például a CECZ Közép-európai Kft.-ben, amely a Covid-járvány idején a lélegeztetőgép-bizniszből is részesült 11,8 milliárd forint értékben – egyebek mellett
ezért a hozzájárulásért kapta meg 2020 októberében Wu Jiang a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét.
A Hungary Airlinesban ugyan tavaly októberben az addig 49 százalékos tulajdonrésszel bíró kínai szállítmányozási vállalkozást, a Translinket egy másik kínai cég, az UTL Digital Logistics Co. Ltd. váltotta, de Wu Jiangé maradt a többségi részesedés. Ez azért fontos, mert az Európai Unió területén lévő nemzeti légitársaságok csak akkor kapnak repülési jogot, ha többségi tulajdonosuk az EU állampolgára. Tavaly november végén aztán Wu Jiang többségi tulajdonrésze érintetlenül hagyása mellett újabb változás történt. A kínai UTL 49 százalékos tulajdonrésze felének megvásárlásával belépett a cégbe 24,5 százalékos részesedést szerezve az állami tulajdonú, a Külgazdasági és Külügyminisztérium alá tartozó Air Hungary Zrt., amelyről megírtuk, hogy a kormány döntése nyomán egy sor „közszolgáltatási feladatot” kap:
