Hiába szórja a pénzt a magyar kormány a csok keretében, az nem képes emelni termékenységi arányszámot. A sok támogatás viszont pörgeti az építőipart és felfelé húzza az ingatlanárakat – derül ki a GKI friss kutatásából.
Október első napjáig maradhattak a hivatalukban azok a polgármesterek, akiket június 9-én leváltottak. Közel négy hónap elég volt sok helyen arra, hogy kiszervezzék a város nagy cégeit és ingatlanjait a saját embereik közelébe, akadt, ahol kiszórták az év hátralévő fejlesztési pénzeit, és akadt testület, amely az új polgármestertől elvette az autót, hogy odaadja a réginek.
Idén a legjobb esetben is 2 százalék alatt marad a GDP-növekedés.
Az akkumulátorokhoz szükséges kobalt túlnyomó többsége éppen a Kongói Demokratikus Köztársaságból származik. Kína nélkül azonban felesleges lehet erről egyezkedni.
A magyar kormány mindent megtesz ennek érdekében a külgazdasági és külügyminiszter szerint.
A jegybank ajánlását 2025 júliusától kell alkalmazni az 500 millió forintot meghaladó céges hitelkihelyezések esetében. Ez az összegküszöb később fokozatosan egyre alacsonyabbra kerül.
Tordai Bence még a Párbeszéd frakcióvezetőjeként terjesztette elő a törvényjavaslatot, amelyet a kormánypárti képviselők az Országgyűlés gazdasági bizottságában elutasítottak.
A miniszterelnök parlamenti beszéde a tényeket illetően érintőleges kapcsolatban volt a valósággal, helyzetértékelése már párhuzamos univerzumban mozgott, a jövőre vonatkozó tervei pedig lázálomba illők.
Újabb, ezúttal 5 százalékos „önkéntes” kamatplafon bevezetését várja a bankoktól Nagy Márton. Holott az ingatlanhitelezés rendben van, a kierőszakolt kamatvágás legföljebb erősítheti a folyamatokat.
Jövőre adómentesen feltörhetők lesznek az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások, azzal a feltétellel, hogy a pénzösszeget lakáscélra kell fordítani.
Megszorításokról szól 2024, de vajon megremeg-e a döntéshozók keze, ahogy a 2025-ös költségvetés összeállítása közben eszükbe jut, hogy milyen jó volna egy kis választási osztogatás?
Ezt 2,6 millió utazó hozta össze. Szeged gurította a legnagyobbat, Pécset és Villányt viszont tavaly augusztushoz képest hanyagolták a hazai turisták. A külföldiek éves összevetésben sokkal többet szálltak meg Gyulán, Budapest környékén sokkal kevesebbet.
Az előző hónaphoz viszonyítva 1,3, az egy évvel korábbihoz képest pedig 3 százalékos volt a drágulás augusztusban.
A nyugdíjreform volt a források folyósításának egyik feltétele. Simonovits András közgazdász szerint Orbánék visszakozásának oka a 2026-os választás.
Új vagy használt, fiatal vagy öreg egy autó, előbb-utóbb el kell vinni a szervizbe. A kérdés csak az, hogy melyikbe. A Kasszakulcs legfrissebb adásában az autók javításáról beszélgettünk.
Kisorsolták a hatos lottó számait, de senki nem volt, aki mind a hatot eltalálta volna.
Bár hűvösebb idők jönnek, még van esély arra, hogy az árvíz levonulta után megint több legyen a szúnyog. A gyérítésük ugyanakkor sok kérdést felvet. Például azt, hogy miért nem tudunk leszakadni a kémiai módszerről, ami ártalmatlan rovarokra is veszélyes, miközben a csípőszúnyogok ellenállókká válnak rá. Rovarásszal eredtünk a vérszívók nyomába.
Az USA jegybankja a kamatcsökkentéssel az infláció letörése után a munkanélküliség alacsonyan tartására koncentrál, miközben senki nem törődik a költségvetési hiánnyal és az államadóssággal.
Szomorú jövőkép: 300 ezerrel kevesebb magyar lesz munkaképes korú hat év múlva, mint idén. Ahhoz, hogy a dolgozók száma ne csökkenjen, az összes korcsoportban az EU legszűkebb élbolyába kell, hogy kerüljön a magyar foglalkoztatási arány, csakhogy immár csak a 24 év alattiaknál és a 60-on felülieknél lehetne érdemi növekedést elérni.
Az árvíz után komoly gazdasági reformokat ígért a miniszterelnök, de szinte semmi nem lett belőlük; már az is elérhetetlenül nagy GDP-növekedésnek tűnik, ami korábban a leggyengébb forgatókönyvnek számított; elkezdték számolni, mekkora károkat okozott az időjárás. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
