Orbán Viktor is felszólalt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) idén már tizedszerre megrendezett Lámfalussy konferenciáján. A “Repülőrajt 2025” alcímmel ellátott hétfői rendezvényen a miniszterelnök beszédét a konferenciát megnyitó Matolcsy György búcsúztatásával kezdte. A március elején leköszönő jegybankelnök számára Orbán szerint

“ez még nem a történet vége, a Terminátorból megtanulhattuk, hogy nincs végzet, csak ha bevégzed, ez azonban még odébb van.”

A kormányfő biztos abban, hogy Matolcsy továbbra is meghatározó szerepet vállal majd a gazdaságpolitikai gondolkodásban, és szerinte ő korszakos alak, akinek a legnagyobbak – Széll Kálmán, Wekerle Sándor, illetve Magyarország első jegybankelnöke, Popovics Sándor – mellett van a helye.

Orbán Viktor ezután a konferencia névadójára, a magyar származású, 2015-ben elhunyt Lámfalussy Sándor bankárra, tőkepiaci szakértőre kanyarodott, akit az euró atyjaként emlegetnek. Ő Orbán szerint mindenki másnál jobban ismerte az eurót, a lehetőségek mellett a lehetséges működési hibákat is látta benne. A miniszterelnök az elmondása szerint egyszer megkérdezte tőle, hogy hogyan lesz közös pénz közös fiskális háttér nélkül? Mire Lámfalussy azt válaszolta: “az euró bevezetésével a közös fiskális politika kérdése eldőlt. Megállíthatatlan. Magával fogja hozni az EU-tagok közös fiskális politikáját is, nem lehet másként.” Lámfalussy Orbán szerint egy dolgot felejtett el: hogy mennyi idő kell ehhez.

Huszonöt éve beszélgettünk, azóta sincs az euró mögött közös fiskális politika

– mondta Orbán.

A miniszterelnök felidézte Lámfalussy kritikáit, szerinte azt mondta, hogy ha nem leszünk elég ügyesek, “mi európai vezetők”, nem teszünk meg fontos lépéseket, akkor az euróból nem fog az euróövezet minden tagja profitálni. Ha nem változtatunk, akkor csak a leggazdagabbak profitálnak, a kevésbé méretes és gazdag országok nem fognak vele nyerni. Orbán szerint ez így is lett, mert az euró bevezetése óta az USA termelékenysége és versenyképessége sokkal nagyobb ütemben javult, mint az euróövezeté.

Az Eurázsia Fórum megnyitójára érkező Orbán Viktor miniszterelnököt köszönti Matolcsy György MNB-elnök.

MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher

Orbán szerint Lámfalussy azt is mondta az eurózónáról, hogy “ha nem vagytok felkészülve, a csatlakozás meg fog ölni titeket”. Ez a miniszterelnök szerint komoly figyelmeztetés volt a magyaroknak is, Orbán szerint épp Lámfalussy intelmei miatt nem vagyunk még eurózónatagok.

A miniszterelnök beszéde ezután a nemzetközi politika felé kanyarodott. Azt mondta, úgy látja, hogy azok a globalisták, “akik egykor a határok összenyitását sürgették, ma a blokkosodást, a bezárkózást és a háborút szorgalmazzák”. Ezen a ponton Orbán előhúzta az egyik örök mumust, Soros Györgyöt. Őt hozta fel példaként az említett globalistákra, akik “30 éve a neoliberális elvekkel kerestek sok pénzt, ma meg a háborúval. Minden más csak szemfényvesztés.”

Soros György

AFP / FABRICE COFFRINI

Orbán ezután Jeffrey Sachs amerikai közgazdászt említette ellenpéldaként, aki “mindig kitartott amellett, hogy a világ békésebb hellyé tehető a szabad kereskedelem és a közös érdekek mentén történő együttműködéssel”. Orbán szerint ezért az utóbbi időben az USA-ban kiátkozták Sachsot, de ő kitartott.

Ismert, hogy a miniszterelnök tavaly új gazdaságpolitikát hirdetett, mely egyik fő hívószava a konnektivitás volt. Most azt mondta, annak meghirdetése előtt “hosszú és mély” eszmecserét folytatott Sachsszal, és rájött, hogy egy 30 évvel korábbi, washingtoni beszélgetésük disszenzusától (egyet nem értés) eljutottak a budapesti konszenzusig (egyetértés). Ezzel ellenben a washingtoni program (amellyel Orbán annak idején nem értet egyet), ha jól érti, “éppen kimúlt, már eddig is a végét járta, de Donald Trump győzelme után már a feltámadását sem remélik”.

Orbán azt mondta, minden nemzetnek joga van ahhoz, hogy önmagát tekintse a világ közepének és a legfontosabb viszonyítási pontnak. Szerinte a Sachs-doktrína az, hogy a méretnek jelentősége van – de a magyarok szerint a világ közepe mégiscsak Magyarország. Orbán szerint most arra a kérdésre kell keresnünk a választ, hogyan tudjuk biztosítani a megmaradásunkat, ha lehet, gyarapodásunkat a mai világban.

“Hogy milyen lesz az előttünk álló, most formálódó világ? A liberális korszakot egy szuverenista korszak váltja fel. Európában egyedüliként 15 éve mi építjük a szuverenista korszakot, tudunk mit mondani róla.”

Ezután a miniszterelnök fel is sorolta a szuverenitás szerinte legfontosabb tapasztalatait. Elsőként a stabilitást és a biztonságot említette. Szerinte a biztonság felértékelődik a következő időszakban, és aki ezt nem tudja, az legjobb esetben alárendelt lehet, egyenrangú partner nem. Az önvédelmi képességek megőrzése kulcs lesz, ennek a középpontjában Orbán szerint nem az “ukrán–orosz” háború áll, hanem a migráció.

Orbán második szuverenista tapasztalata szerint az államnak hatékonynak kell lennie. Azt mondta, az államszervezési modellek közti verseny a következő nagy verseny. A liberálisok Amerikában megbuktak, Európában most buknak meg, mondta.

A harmadik nagy tapasztalata a konnektivitás alapú politikáról szólt: aki nem kapcsolódik össze, nem lehet sikeres, aki összekapcsolódik, megnő a súlya és szerepe. Orbán szerint minket elszigeteltként szoktak ábrázolni, ehhez képest mi ápoljuk a legjobb kapcsolatot az új amerikai kormánnyal, Kínával és Oroszországgal.

Orbán, Putyin és Hszi.

AFP

Nem Magyarország van elszigetelve, hanem az EU, ami összeveszett az új amerikai adminisztrációval, Kínától a vámháborúval szakította el magát, Oroszországgal meg háborúban áll Orbán szerint.

“Mi a történelem főutcáján járunk, az EU a sáros mellékutcákon kódorog és botorkál.”

Orbán negyedik tapasztalata, hogy csak erős középosztállyal tudunk felépíteni ellenálló társadalmakat, mert Európában nagyon súlyos társadalmi megrázkódtatások várnak ránk, a migráción túl is. Szerinte csak azok maradnak talpon, ahol ezek a megrázkódtatások nem okozzák a belpolitikai stabilitás megingását. Szerinte az erős középosztály lesz a kulcskérdés a következő 15-20 évben. Orbán szerint ők Magyarországon nem engedték, hogy megtörténjen, ami tőlünk Nyugatra: hogy a liberális államszervezési modell elgyengítette a középosztályokat. Miközben az európai középosztályok fogyatkoznak, Kelet-Ázsiában “százmillió szám emelik be az embereket a középosztályba”.

A miniszterelnök végül arról beszélt, hogy az új amerikai kormány béketörekvésének sikere húsbavágó gazdasági jelentőségű Magyarországnak, és bízik benne, hogy tető alá tudják hozni a nagy amerikai–magyar megállapodást, ami lendületet ad a magyar gazdaságnak.

Orbán beszéde:

Az euró atyjaként számon tartott, magyar származású Lámfalussy Sándor előtt tisztelgő konferenciát Matolcsy György leköszönő jegybankelnök nyitotta meg, aki a Világgazdaság tudósítása szerint arról beszélt, a Lámfalussy által facilitált euró közelebb hozta egymáshoz a régió országait, gazdaságait és társadalmait, kiszámíthatóbbá tette a globális gazdaságot, és kiegyensúlyozta a piac kilengéseit egy olyan korban, amikor kérdésekből nem volt hiány a világban. Az euró létrejötte így hatalmas segítséget nyújtott nem csak a régiónak, de a teljes világgazdaságnak is.

A Matolcsy után felszólaló Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke, friss Lámfalussy-díjas köszönőbeszédében azt mondta, az eurónak az infláció elleni harcban betöltött szerepe ma is vitathatatlan, Lámfalussy Sándor és kollégáinak erőfeszítései ma sem maradnak köszönet nélkül.

Lagarde arról is beszélt, hogy a jegybankok ugyan feláldoztak valamennyit szabadságukból a monetáris politika központosításával, de szerinte a jegybanki önállóság megszűnése nem egyértelműen szükséges. Szerinte a mai kor legnagyobb kérdése, hogy a nemzeti jegybankok függetlenek tudnak-e maradni egy olyan volatilis makrogazdasági környezetben, mint a mai.