A NATO politikai vezető testülete, a tagállamok nagyköveteiből álló Észak-atlanti Tanács végleg elfogadta szerdán a katonai szövetség iraki szerepvállalásáról, az iraki biztonsági erők kiképzéséről szóló tervezetet.



A szerepvállalásról a NATO június végi isztambuli csúcsértekezletén született elvi döntés, ám a részletek kidolgozása elhúzódott. Ez a folyamat érkezett most egy fontos szakaszhatárhoz: megkezdődhet a végrehajtás. Ugyanakkor ehhez még mindig számos egyeztetésre lesz szükség, s így egyelőre a misszió megkezdésének időpontja sem világos.



A terv eddig kiszivárgott elemei szerint a NATO egy tábort, "katonai akadémiát" létesít Bagdad közelében, ahova a katonai szövetség mintegy 300 kiképzőt küld, s ők évente mintegy ezer iraki tisztet oktatnak. A kiképző misszió létszáma azonban nagyobb lesz ennél a 300-as számnál, mert a tábor közvetlen környezetének őrzését is a NATO látja el. A "tágabb környék" biztonságossá tétele viszont az amerikai vezetésű iraki nemzetközi erők feladata lesz majd - mint ahogy a NATO-kiképzőket is egy amerikai tábornok, David Petraeus parancsnoksága alá helyezik. (Azért esett rá a választás, mert már eleve ő irányítja az Irakban állomásozó nemzetközi haderő - a NATO-nál jóval nagyobb léptékű - kiképzési programját.)



A NATO Katonai Bizottsága egyébként pontosan egy héttel ezelőtt fogadta el az akció hadműveleti tervét, azt, amire most egy magát megnevezni nem akaró NATO-forrás szerint a nagykövetekből álló Észak-atlanti Tanács is rábólintott. Hírek szerint egy 150 oldalas dokumentumról van, amely részletesen szabályozza a katonai szövetség majdani akcióját, az iraki biztonsági erők kiképzését.



Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kedden jelentette be: a magyar vezetés konzultációt folytat a NATO-val, hogy a mostani iraki koalíciós kontingensnél kisebb, nem harcoló, hanem felkészítő-kiképző egységet küldjön Irakba. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter pedig azt közölte: a kormánynak néhány héten belül döntenie kell az iraki kiképzőprogramban való részvételről.