Hónapokig tartó koszovói albán és szerb-montenegrói szakértői tárgyalássorozat kezdődött kedden Bécsben, amely a koszovói háború befejeződésétől eltelt négy év óta az első közvetlen albán-szerb párbeszéd színhelye.

Pristina és Belgrád képviselői nem tárgyalnak a legfontosabb kérdésről, Koszovó státusáról, mert arról csak az ENSZ Biztonsági Tanácsa dönthet. A bécsi tárgyalásokat szervező koszovói ENSZ-közigazgatás (UMNIK) azt sem vette tervbe, hogy az osztrák fővárosba hívott belgrádi és pristinai vezetők tárgyaljanak, vagy megbeszéléseket folytassanak egymással, nem beszélve arról, hogy a dél-szerbiai tartomány jövője nem is témája a tárgyalássorozatnak. A szervezők fél-fél órát biztosítottak a koszovói albánok és Szerbia-Montenegró képviselőinek, hogy álláspontjukat ismertethessék a megnyitón.
A koszovói ENSZ-közigazgatás négy kérdéskört határozott meg, amelyben a koszovói albánok és a szerbek szakértőinek Bécsben egyezségre kellene jutniuk. Mindenekelőtt a koszovói vérengzés alatt eltűntek - közel 4 ezer áldozat - sorsának a tisztázása, a tartományból elmenekültek - különféle becslések szerint mintegy 200 ezer szerb és más nemzetiségű személy - visszatelepítési lehetőségének a kérdésköre, a közlekedési és szállítási feltételek rendezése, valamint az energiatermelés és -felhasználás egyeztetett szabályozása. Az UMNIK reméli, hogy a Bécsben megindult párbeszéd valahogyan elvezet Pristina és Belgrád valamiféle megegyezéséhez Koszovó státusát illetően, ami egyelőre megoldhatatlannak látszik, hiszen az albánok továbbra is ragaszkodnak a tartomány függetlenségéhez, Belgrád viszont továbbra is Szerbia és Montenegró államszövetség elidegeníthetetlen részének tekinti azt.
A bécsi tárgyalásokat szervező UMNIK már a szakértői tárgyalássorozat keddi ünnepélyes megnyitóján is részkudarcot vallott, mert a koszovói albán politikusok egy része nem fogadta el a felkérést, hogy legalább a háromórásra tervezett megnyitón egy teremben együtt legyen Belgrád és a nemzetközi közösség képviselőivel, és nem utazott Ausztriába. Bécsi kommentárok szerint nem egy koszovói albán vezető talán már a jövő évi választásokra gondolhatott, amikor megtagadta, hogy szerbiai politikusokkal egy asztalhoz üljön a bécsi megnyitón. Az osztrák tömegtájékoztatásban emlékeztettek arra, hogy a koszovói albánok és a szerbek kibékítése körülbelül ugyanolyan nehéz feladat, mint az izraeliek és a palesztinok közötti megegyezés elérése. Az albánokat végül is - az erőszakmentes politizálásáról koszovói Gandhinak elnevezett - Ibrahim Rugova tartományi elnök és Nexhat Daci parlamenti elnök képviseli a megnyitón Bécsben, míg Szerbia és Montenegró küldöttségét Zoran Zivkovic kormányfő vezeti. A megnyitón jelen vannak az ENSZ, a NATO és az EU vezető képviselői. (MTI)
Adventi mesenaptár – december 13.

Adventi mesenaptár – december 13.

A magyar kéziválogatott kijutott az olimpiai selejtezőre

A magyar kéziválogatott kijutott az olimpiai selejtezőre

Egy jogász szerint hiába fellebbez a Facebook, ki kell fizetnie az 1,2 milliárd forintos bírságot

Egy jogász szerint hiába fellebbez a Facebook, ki kell fizetnie az 1,2 milliárd forintos bírságot

Körbelövi Magyarországot a Guns N’ Roses, de Budapest kimarad

Körbelövi Magyarországot a Guns N’ Roses, de Budapest kimarad

Máris jelentkezne űrhajósnak? És hogy megy az orosz?

Máris jelentkezne űrhajósnak? És hogy megy az orosz?

Marabu Féknyúz: Kultúrpolitika aczélosan

Marabu Féknyúz: Kultúrpolitika aczélosan