Tetszett a cikk?

Rá lehet sütni a kritikusra, hogy túlságosan kényes, de számomra bizony rosszul összeállított, nem kellő gonddal szervírozott menü benyomását keltette a Budapesti Tavaszi Fesztivál nyitóhangversenye. Nincs mit tenni, mint várni a többi koncertet és a többi világsztárt – hogy mielőbb feledhessük a Bajor Állami Zenekar és Kent Nagano középszerű produkcióját.

Bajor Állami Zenekar
Karmester: Kent Nagano
március 14., Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
(A Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében)

Kent Nagano
Nem jutott túl a közhelyeken
© Gramofon
Nem vagyok ellene a rendhagyó műsoroknak, de ezúttal nem tudtam mire vélni, hogy a német zenekar és japán-amerikai zeneigazgatója Richard Strauss legnépszerűbb szimfonikus költeményét, az Imígyen szóla Zarathusztrát, illetve Beethoven III. szimfóniáját hozta el Budapestre. A köztudottan konzervatív magyar közönségnek kívánt kedvezni, vagy hagyománytiszteletét óhajtotta demonstrálni a majdnem félezer éves múltra visszatekintő együttes – nem tudom. A műsorválasztást persze az is magyarázhatja, hogy két német zeneszerzőről van szó; ráadásul Richard Strauss Münchenben született, és egész életében szoros munkakapcsolat fűzte a város zenei életéhez, így a bajor zenekar nagy hangsúlyt helyez életművére.

Önmagában még nem bűn egy ünnepi nyitókoncert első felében a közönségre zúdítani a Zarathusztra bombasztikus akkordjait, de ez az előadás – a zenei kifejezés és a technikai kivitelezés terén egyaránt – méltatlan volt a magyar zenei élet legnagyobb szabású, legnagyobb költségvetésű és legszínvonalasabb fesztiváljához. A jól ismert kezdő-akkordok után rövid időn belül vagy ötször hallhattuk, ahogyan a zenekar különböző csoportjai pongyolán és ritmikai fegyelmezetlenséggel lépnek be. A zenei nyelvezetében és szerkezetében is komplex műnek nem rajzolódtak ki az irányai, magyarul „nem állt össze”. A tudományról című szakasznál különösen unalmasan szólt a zenekar, a dús hangzású mélyvonósok kamaracsoportját exponáló rész pedig komikusan csöpögősre sikeredett. Általában: a XX. századi és főleg kortárszenei interpretációkban – például Messiaen operájában vagy Eötvös Péter Három nővérében – valóban nagyszerű teljesítményeket felmutató Kent Naganót érzéketlen, ötlettelen dirigensnek ismerhette meg a magyar publikum. Akinek ráadásul fogalma sincs Beethovenről. Újszerű, invenciózus, bátor, sőt merész olvasatot vártam tőle, ehelyett egy semmitmondó, a konvenciókon túllépni képtelen Eroicát hallhattunk.

A japán származású kaliforniai művész nem azért kért fortét vagy pianót a zenekartól, mert a magáévá tett beethoveni gesztusrendszer azt hívta elő belőle, hanem azért, mert f és p betűket látott a kottában. Nem hittem a fülemnek, amikor a prímhegedűk a Beethoven-mű első tételében több ütemen át szanaszét szóltak. E koncert előtt még soha nem éreztem azt, hogy hidegen hagyna az Eroica gyászindulója, most viszont tökéletesen közömbös maradtam. Egyetlen olyan helyre, két átvezető ütemre emlékszem – éppen ebben a tételben –, amelyekben a klarinét és a fagott különlegesen egységes, már-már misztikus hangszín-eleggyel vonta magára a figyelmet. Sovány vigasz.

Várkonyi Tamás
Gramofon Zenekritikai Műhely

Gramofon

A művész, aki nem jó fiú többé

Az átlagos zenebarátok körében él egy kép a kifinomult, „jó fiú” Schiff Andrásról. Erre van fizetőképes kereslet, erre telnek meg nemcsak a normál széksorok, hanem a pódiumülések is. A másik Schiff talán ma még kevésbé érdekli a nyájas nagyérdeműt. Pedig az Európai Kamarazenekar élén a sziporkázóan szellemes, meghökkentően – de pozitív értelemben – fölényes Schiff Andrással találkozhattunk.

Gramofon

Klasszikus metál virágmintával

Más idők járnak már, mint a századelő Párizsában: hiába a MÜPA profi akusztikája, hiába a gyönyörű látvány, hiába az egzotikus hangzás – Indonézia tradicionális zenéje nem okoz akkora revelációt ma Budapesten, mint százegynéhány éve, amikor Debussy írt dicshimnuszokat a gamelánzenéről. Az okok elemzése helyett a koncert számos apró szépségéről emlékezünk meg.

Gramofon

Az igazi ózdi hős

Farkas Gábor 1981-ben született Ózdon. 2005-ben diplomázott a Zeneakadémián, nevét a Magyar Rádió Országos Zongoraversenyének megnyerése után ismertük meg. Most a Zeneakadémián adott fantasztikus szólóestet; igényes műsorát rendkívüli nehézségű művekből állította össze.

Gramofon

Fesztivál felnőtteknek: LOW, Budapest

Lassan bezár a LOW holland-flamand kulturális fesztivál. Kissé rezignáltan mondunk búcsút ennek a február közepe óta tartó eseménysorozatnak. Felhős homlokkal, de reménykedve: a kortárs művészet egyszer teret és közönséget nyer Budapesten is, és majd csak az számít, hogy mit ismersz a világból és mit teremtesz.

Gramofon

Gigaexpedíció Mahler meghódítására

Mahler Nyolcadikja nemcsak műfaji tekintetben, hanem témaválasztásában is hajmeresztő alkotás. Az első rész egy középkori himnuszra, a második pedig Goethe Faustjának zárójelenetére épül. Meredélyek, sziklahasadékok, hegyszakadékok – életveszélyes terep. Kocsis Zoltán vezetésével a több száz fős előadógárda biztos helyismerettel teljesítette az expedíciót.

Az Egyesült Államok újabb fegyvereladási csomagot hagyott jóvá Izrael számára

Az Egyesült Államok újabb fegyvereladási csomagot hagyott jóvá Izrael számára

Így szól a V16-os új Bugatti, amit Horvátországban tesztelnek – videó

Így szól a V16-os új Bugatti, amit Horvátországban tesztelnek – videó

Napfény és vitalitás: miért fontos a D-vitamin?

Napfény és vitalitás: miért fontos a D-vitamin?

Tizenkét éves lány is szerepelt a Sulyok Tamás oldalára készült videóban, de a készítők nem kértek hozzá engedélyt

Tizenkét éves lány is szerepelt a Sulyok Tamás oldalára készült videóban, de a készítők nem kértek hozzá engedélyt