Az átlagos zenebarátok körében él egy kép a kifinomult, „jó fiú” Schiff Andrásról. Erre van fizetőképes kereslet, erre telnek meg nemcsak a normál széksorok, hanem a pódiumülések is. A másik Schiff talán ma még kevésbé érdekli a nyájas nagyérdeműt. Pedig az Európai Kamarazenekar élén a sziporkázóan szellemes, meghökkentően – de pozitív értelemben – fölényes Schiff Andrással találkozhattunk.

Schiff András és az Európai Kamarazenekar
február 7., Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Schiff András
Már nem érdekli a régi imázs
© Gramofon
Az est szerkezete is rendkívüli szellemi kalandot ígért: Mendelssohn Hebridák-nyitánya után zongorára komponált versenyművek – Schumann Bevezetés és allegro appassionato, illetve Mendelssohn d-moll koncert – az első részben, majd a szünet után Schumann II. szimfóniája hangzott el.

A zenetörténet kevés ennyire bensőséges kapcsolatot ismer hasonló korú alkotók között. Schiff András és az Európai Kamarazenekar koncertje erre a Mendelssohn-Schumann kapcsolatra is rávilágított. Vajon szükséges-e az élmény teljességéhez, hogy a hallgató minden részinformáció birtokában legyen? Nem feltétlenül, de az előadónak érdeklődnie kell a művek háttere iránt, különben csak hangokat játszik, még ha virtuóz módon is. Az Európai Kamarazenekar – vélhetően egyenként is kitűnő – tagjai tudták, hogy e tekintetben is milyen fantasztikus tudásbázis és dús fantázia van Schiff András minden mozdulata mögött.

A Hebridák-nyitány valójában zenei útirajz a skót partoknál fekvő Staffa szigetéről; a mű alcímében ott áll Fingal, azaz a költő Osszián atyjának neve – barlangja a sziget nevezetessége. A Hebridák a szimfonikus együttesek egyik slágerszáma, általában teljes apparátussal adják elő. Az Európai Kamarazenekar és Schiff verziója a művet új, érzésem szerint a szerző szelleméhez hívebb dimenzióba helyezte. Szokatlanul lassan indult az előadás, mintha csak egy Turner-festményt mutatnának be nekünk, a víz fölött lebegő párából fokozatosan bontakozott ki a táj, a kies vidéket azután beragyogta és megszépítette a Nap. A közönség eleinte meglepetten fogadta, hogy a „szimfonikus zajongás” ezúttal elmaradt, azután ráérzett a színek, a hangzás finom arányára. A kéttételes Schumann-zongoradarabot és Mendelssohn d-moll versenyművét Schiff András a zongora mellől irányította. A Bevezetés és allegro appassionato nem hangzott torzónak, inkább filozofikus tépelődésnek, és így is szólalt meg. Érzékletesen vezetett át a ritkán hallható d-moll koncert örömteli hangulatához. Kérdés ez is: a zongoravirtuóz Mendelssohn e-moll hegedűversenye miért agyonkoptatott eleme a koncertprogramoknak, és miért nem az a pianisták számára jutalomjátéknak beillő kompozíció? A finálé humora pazarul teljesedett ki Schiff és az együttes tolmácsolásában.

Schumann II. szimfóniájában azok is fölismernek egy motívumot, akik sosem jártak hangversenyteremben: a régi tévéhíradó főcímzenéjét a szerkesztők (jó érzékkel) a mű második tételének elejéről kölcsönözték. A szerző nem titkolta, hogy lelki egészsége, alkotókedve hanyatlott a komponálás idején, végül a munka befejezése segítette át a krízisen. Hogy milyen fontos állomás az életműben, azt megmutatta az előadás, amely hihetetlenül arányos volt, a tempókban és a hangzási arányokban egyaránt.

Az elragadtatott közönséget a Szentivánéji álom tűzijátékszerű Scherzójával jutalmazta Schiff és az együttese, majd a közös példakép, Schubert Rosamunda-balettzenéjével intett búcsút.

Albert Mária
Gramofon Zenekritikai Műhely

Gramofon

Az igazi ózdi hős

Farkas Gábor 1981-ben született Ózdon. 2005-ben diplomázott a Zeneakadémián, nevét a Magyar Rádió Országos Zongoraversenyének megnyerése után ismertük meg. Most a Zeneakadémián adott fantasztikus szólóestet; igényes műsorát rendkívüli nehézségű művekből állította össze.

Gramofon

Bájos, szedett-vedett este Miskolc szimfonikusaival

A Magyar Szimfonikus Körkép címet viselő hangversenysorozat első estje, a Miskolci Szimfonikusok koncertje egy Glinka-nyitány bájosan szedett-vedett előadásával kezdődött. A folytatásban azonban már a szolid minőség megannyi jelére figyelhettünk fel. Hiányoltuk viszont az értelmezés eredetiségét, erejét, a zenei gondolatok jellegzetes és karakteres közvetítését.

Gramofon

Világszínvonal a Zeneakadémián: a közhelyeken túl

Jó volna néhány kicsorbult jelzőt, megkopott kifejezést kiélezni, megfényesíteni. A „mindenható” marketing nullára amortizálta a világhírű jelzőt, a kirobbanó siker kifejezést. Így ki hiszi el nekem, hogy szombaton este a Zeneakadémián két világszínvonalú énekesnő aratott kirobbanó sikert?

Gramofon

Egy koncert, ahol minden rendben, de mégsem

Az Adam Pieronczyk–Anthony Cox Quartet koncertje mint az első Take Five-beli nemzetközi produkció mindenképp bevésődik a jazzkocsma történelemkönyvébe. Ám azok számára, akik ez alkalommal jártak először a klubban, inkább maga a hely marad emlékezetes. E sorok írójával sem történt másként.

Gramofon

Klasszikus modernek pazarul

Az UMZE Kamaraegyüttes koncertjének nagyobbik része Anton Webern, Arnold Schönberg és Igor Stravinsky műveiből állt. A válogatott muzsikusokból álló formációt Kocsis Zoltán dirigálta; a hangverseny – különösen az első rész – nagyszerű volt. A Gramofon Zenekritikai Műhely kritikusa elemez.

A Gazprombank zárolta a venezuelai állami olajcég számláit

A Gazprombank zárolta a venezuelai állami olajcég számláit

Nincs apa és anya, csak szülő a francia iskolákban

Nincs apa és anya, csak szülő a francia iskolákban

Pápai Joci nyerte A Dal második elődöntőjét

Pápai Joci nyerte A Dal második elődöntőjét

Még jelentkezhet egyetemre, de nem árt sietni

Még jelentkezhet egyetemre, de nem árt sietni

Úgy látszik, sikerül elkerülni az idei Oscar legnagyobb botrányát

Úgy látszik, sikerül elkerülni az idei Oscar legnagyobb botrányát

Lefújták a V4-ek mai jeruzsálemi csúcstalálkozóját

Lefújták a V4-ek mai jeruzsálemi csúcstalálkozóját