HVG hetilap 2019/47. SZÁM
A CEU és az MTA elleni meccseket finomabb módszerekkel és jobb kommunikációval meg lehetett volna nyerni, az is csak a nyugdíjasokat hozza lázba, hogy Tormay Cécile-t hány órában tanítsák – mondja L. Simon László volt kulturális államtitkár, fideszes parlamenti képviselő.
A Mi Hazánk Mozgalom és a Horthy Miklós Társaság kezdeményezi, hogy Budapest adományozzon díszpolgári címet Horthy Miklósnak, akinek lovas szobrot is állítanának a Szent Gellért téren. Mindezt a kormányzó 1919. november 16-ai, fővárosi bevonulására emlékező fáklyás felvonuláson jelentették be. A menet élén – utalva a száz évvel ezelőtti eseményre – fehér lovon ülő jelmezes huszár haladt. A néhány száz fős – ellentüntetők által megzavart – demonstráció fő szónoka, Toroczkai László azt ígérte: „Valamennyi vörös rongyot és szivárványszín zászlót le fogjuk tépni, máglyára fogjuk vetni, és visszafoglaljuk nemcsak Budapestet, hanem egész Magyarországot, mert ez a mi hazánk.” Karácsony Gergely főpolgármester a közösségi oldalán elítélte a megmozdulást, és úgy fogalmazott: „kifejezett undorral és megvetéssel” fogadja, hogy a Fidesz álellenzéki fiókpártja erre a napra emlékezve tart vonulást a városban. Boldog István, a Fidesz országgyűlési képviselője viszont a Facebookon köszöntötte a felvonulókat, egyúttal háláját fejezte ki „a kormányzó úrnak, hogy a vörös rongyokba öltöztetett Budapestet újra a nemzet fővárosává tette”. Lázár János volt kancelláriaminiszter pedig arról posztolt videót, hogy csendes főhajtással tisztelgett Horthy sírjánál.
Hivatali visszaélés és bűnpártolás miatt feljelentést tett Hadházy Ákos független képviselő, mert az ügyészség annak ellenére sem kezdeményezte Simonka György letartóztatását, hogy a fideszes képviselő megkísérelte meghiúsítani az ellene folyó eljárást. Simonkát EU-s pályázati pénzek lenyúlásával, egészen pontosan bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével vádolják. A vádiratból pedig az is kiderül, hogy az ügyészek is tudtak arról, hogy Simonka megpróbált nyomozókat lefizetni, tanúk és gyanúsítottak vallomását befolyásolni, megváltoztatni, bizonyítékokat eltüntetni, sőt még egy számára kedvező jogszabály-módosítással is próbálkozott. Hadházy szerint ezek egyértelműen megalapozták volna a képviselő letartóztatását, a Polt Péter vezette vádhatóság mégsem lépett. „Más esetekben az ügyészség sokkal kevesebbért is kezdeményezi a gyanúsítottak letartóztatását, de nyilván a kétharmados többséghez kellett Simonka szavazata is” – fogalmaz Hadházy.
Karácsony Gergely főpolgármester és Pokorni Zoltán, a XII. kerületi önkormányzat fideszes polgármestere közösen kezdeményezi a fogaskerekű vasút felújítását és meghosszabbítását a Normafáig. Ezt a főváros és a kormány egyeztetési fórumán, a Közfejlesztések Tanácsában közösen jelentették be. A két politikus az után egyeztetett, hogy kiderült: a kerületi önkormányzat új parkolót akar építeni a Normafánál, ezért 220 fát vágnának ki, amihez már az engedélyt is beszerezték. Pokorniék azzal érveltek, hogy meg akarják szüntetni a jelenlegi, védett övezetben lévő buszfordulót és parkolót, ráadásul most sok autós parkol szabálytalanul a természetvédelmi területen. A fakivágások ellen online indított petíciót több ezer ember írta alá, és a napokban tüntetést is tartottak. Pokorni utóbb bejelentette, hogy a parkolót mindenképpen meg kell építeni, de kidolgoztak egy kisebb létesítményre vonatkozó tervet, amit Karácsony jó kompromisszumalapnak nevezett. A főpolgármester azonban egyáltalán nem vágatna ki fákat. Szerinte a közösségi közlekedés kihasználtságát ösztönző intézkedésekre lenne szükség.
Nincs megfelelően előkészítve, nincs összhangban az olimpiai eszmével és az alkotmányos jogokkal – erre hivatkozva nem támogatja a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) azt a törvényjavaslatot, amit a jobbikos Steinmetz Ádám nyújtott be és amely kimondaná: erkölcstelen életvitel esetén megvonható az életjáradék az olimpiai bajnokoktól. Steinmetz – aki vízilabdázóként maga is olimpiai bajnok – a szex- és korrupciós botrányba keveredett Borkai Zsolt esete kapcsán javasolta kiegészíteni azt a törvényi passzust, amely szerint érdemtelenség miatt elveszíti életjáradékát az az olimpikon, akit jogerősen elítélnek. (Ez történt korábban Farkas Péter birkózóval, aki kábítószerrel való visszaélés miatt többévi börtönt kapott, s mivel megszökött a tárgyalásról, még súlyosbították is az ítéletet.) A MOB elnöksége hangsúlyozta: fontosnak tartják, hogy az olimpiai járadék feltételei objektívek maradjanak, márpedig az erkölcstelen életmód megítélése nem ez a kategória. Az olimpiai járadék, ami az ötkarikás játékok dobogósainak (és az özvegyeiknek) jár, a bruttó átlagkeresethez igazodik: az olimpiai bajnokok esetében jelenleg havi 297 ezer forint. Borkai amúgy már nem tagja a MOB-nak, mert az őt delegáló Magyar Torna Szövetség visszahívta, miután az önkormányzati választások után – ahol újra Győr polgármesterének választották – lemondott. Utódáról január 26-án dönthetnek a győriek.
Azok a városok, ahol leváltották a fideszes polgármestert az önkormányzati választásokon, az Emberi Erőforrások Minisztériumának múzemfejlesztési programja keretében csak a kért támogatás töredékét kapták – szúrta ki a Magyar Hang. Ilyen Pécs, Tatabánya vagy Baja, Dunaújváros pedig egyetlen fillért sem kapott a még a júniusban meghirdetett, de a választások után elbírált Kubinyi Ágoston-programban. A szegedi Móra Ferenc Múzeum 23,5 millió forint helyett csak 2 milliót kapott, a miskolci Herman Ottó Múzeumnak 30 millió helyett kellett megelégednie 2 millióval. Azokban a városokban, ahol megőrizte a székét a fideszes polgármester, a múzeumok a teljes igényelt támogatást vagy ahhoz közeli összeget kaptak – írja a lap. Hasonló a helyzet a kiállítóhelyek számára kiírt pályázatok esetében is: a független Baranyi Krisztina által elvitt Ferencváros önkormányzata például egyetlen fillért sem kapott.
Várhelyi Olivér lehet az Európai Unió bővítési és szomszédságpolitikai biztosa, miután az Európai Parlament külügyi szakbizottsága második nekifutásra jóváhagyta a jelölését. Előbb szóban, majd írásban nagyon sok olyan kérdést kapott, amely Orbán Viktor külpolitikájához kapcsolódott. A biztosjelölt kitért a kormány kritizálása elől, azt viszont hangsúlyozta, hogy biztosként nem fogadna el utasítást egyetlen kormánytól sem, s az unió közös irányvonalát követné. Ezt megelőlegezte azzal, hogy a magyar kormány szövetségese, Törökország esetében nem hallgatta el fenntartásait, szóvá tette a jogállamisággal, az emberi jogok helyzetében tapasztalt negatív fejleményekkel kapcsolatos problémákat. Ankara láthatólag távolodik az európai értékektől és normáktól, fejtegette Várhelyi, ezért szerinte az együttműködés jövőjére vonatkozóan új tervekkel kell előállni. Határozottan érvelt az Albániával és Észak-Makedóniával folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdése mellett. Miközben a meghallgatásán azt ecsetelte, hogy nem riad vissza, ha az azerieken kell számonkérnie az emberi jogok helyzetét, a magyar kormány – az azerieket is tagjai közt tudó – Türk Tanács budapesti képviseleti irodájának területi immunitást és működési támogatást ígért. Információink szerint az iroda vezetője Hóvári János, a Külügyminisztérium egykori helyettes államtitkára lett, akit 2014-ben Szijjártó Péter idő előtt hívott vissza a törökországi nagykövetség éléről.
Sokadik utolsó figyelmeztetésként is felfogható a Velencét vízzel elárasztó természeti csapás. A nemtörődömséggel súlyosbított klímaváltozás nem várja meg, amíg az emberek felkészülnek rá.
A vasárnapi fehéroroszországi parlamenti választáson csak az Alekszandr Lukasenko államfőt támogató pártok képviselői jutottak be a törvényhozásba. Az előző, 2016-os választáson – nagy meglepetésre – két ellenzéki is mandátumot szerzett, ám a hatóságok most nem engedték indulni őket. Az „Európa utolsó diktátora” címen is emlegetett Lukasenko a győzelem után megerősítette, hogy indulni kíván a jövőre esedékes elnökválasztáson. Noha az őt támogató pártok emberei több helyen kidobták a szavazóhelyiségekből a megfigyelőket, azt állította, hogy a voksolás demokratikus és tisztességes volt. „A választók, ha akarnak, leválthatnak. Megígértem már, hogy nem fogok az ujjaim elkéküléséig kapaszkodni ehhez a székhez. Nem olyan kényelmes, mint amilyennek sokan gondolják” – mondta az elnök. Lukasenko próbál egyensúlyozni Oroszország és az EU között, s el akarja kerülni, hogy Moszkva korlátlan befolyást szerezzen a volt szovjet tagköztársaság fölött. Azzal fenyegetőzött, nem írja alá az államszövetségről kötött szerződés új, mélyebb integrációt kilátásba helyező változatát, ha az országának Moszkva nem hajlandó továbbra is komoly kedvezménnyel szállítani energiahordozókat.
A védelmi minisztere, valamint az érintettek egykori feljebbvalói és bajtársai tiltakozásával dacolva Donald Trump amerikai elnök amnesztiában részesített három katonát, akiket háborús bűnökkel vádoltak, illetve elítéltek. Clint Lorance volt hadnagy a Leavenworthben lévő katonai fegyházban töltötte 19 éves büntetését, amit 2013-ban azért kapott, mert egy évvel korábban szakaszparancsnokként Afganisztánban elrendelte két, motoron ülő civil lelövését, majd hamis jelentéssel próbálta leplezni a gyilkosságot. Mathew Golsteyn őrnagy 2010-ben kihallgatott egy bombakészítéssel gyanúsított afganisztáni férfit, akit szabadon engedtek, majd az amerikai bázis közelében agyonlőve találtak meg. A zöld sapkás kommandós ellen 2018-ban előre megfontolt gyilkosság miatt emeltek vádat, s ő szolgáltatott bizonyítékot maga ellen, amikor tavaly a CIA-hoz jelentkezett, és az állásinterjún elismerte, hogy az „emberei és a civilek védelmében” lelőtte a férfit. Edward Gallagher (képünkön) a haditengerészet különleges alakulatának szakaszparancsnokaként 2018-ban Irakban a vadászkésével meggyilkolt egy fogságba esett ellenséges fegyverest, majd azzal fenyegette meg a saját társait, hogy őket is megöli, ha feljelentik. Azok a kaotikussá vált tárgyaláson mégis tanúskodtak ellene, ám a katonai bíróság Gallaghert egy kivételével minden vád alól felmentette, és csak azért ítélte el, mert az általa megölt férfival fényképen pózolt, és ezzel szégyent hozott az amerikai hadseregre.
A júniusban még békés tüntetésekkel indult, és az utóbbi hetekben erőszakossá vált tiltakozások Hongkongban a múlt héten az egyetemeket változtatták csatatérré. A rendőrség vasárnap körülzárta a Hongkongi Műszaki Egyetemet, ahová bevették magukat középiskolások és egyetemisták, akik íjakkal és nyilakkal, valamint Molotov-koktélokkal vették fel a rendfenntartók ellen a harcot. Az ostromgyűrűből csak kevesen tudtak megszökni, kedd estig több mint ezer, a campust elhagyó tüntetőt vettek őrizetbe, de a 18 év alattiakat – akik kétszázan lehettek – rögtön szabadon engedték, ám feljegyezték az adataikat. A letartóztatottak elleni vád támadófegyverek használata és zavargás, az utóbbiért akár tízévi börtön is kiszabható. A rendőrök csaknem másfél ezer könnygáz- és kevés híján 1400 gumilövedéket használtak fel, és a Hongkongi Kínai Egyetemen 3900 Molotov-koktélra leltek a diákok kiszorítása után. Az új rendőrfőnök, Chris Tang a rend és a törvény betartatását ígérte, és sajnálatát fejezte ki, hogy a társadalom egy része támogatja a tüntetők erőszakos cselekményeit. Carrie Lam hongkongi kormányzó megerősítette, hogy képesek úrrá lenni a legsúlyosabb válságon, ami kirobbant azóta, hogy az egykori brit koronagyarmat 1997-ben visszakerült Peking fennhatósága alá. Szerinte nincs szükség arra, hogy beavatkozzanak a városban állomásozó vagy köré összevont kínai katonák.
Az üzemanyag korlátozása és árának 50 százalékos emelése Irán-szerte erőszakos tüntetéseket váltott ki a múlt péntek óta. Főként fiatalok és munkásosztálybeliek vonultak az utcákra a romló életszínvonal, az állami korrupció, valamint a gazdagok és szegények közti egyre nagyobb szakadék ellen tiltakozva. A biztonságiakkal való összecsapások során többen életüket vesztették, a hatóságok ezer „lázadót” letartóztattak. A dühös tömeg több mint száz bankfiókot és egyéb épületet gyújtott fel. A tüntetéseken vezető kormánytisztviselők fényképét égették el, és a vallási vezetők lemondását követelték, ami viszonylag szokatlan Iránban. A Forradalmi Gárda hétfőn „határozott” fellépéssel fenyegetőzött, ha folytatódnak a megmozdulások. Ali Khamenei legfőbb politikai és vallási vezető Irán külső ellenségeit hibáztatta a tiltakozásokért, és „banditáknak” nevezte azokat, akik épületeket rongálnak meg. A kormány arra hivatkozva emelte az üzemanyag árát, hogy az abból befolyó 2,5 milliárd dollárnyi pluszbevételt 60 millió rászoruló iráninak osztják szét.
Életveszélyes állapotban került pénteken kórházba Alekszandar Vucsics szerb államfő. Zlatibor Vulin egészségügyi miniszter közölte, hogy a 49 éves politikus már régóta küszködik szívproblémákkal, és a vérnyomása is magas, ám hirtelen sokkal rosszabbra fordult az állapota. A miniszter hozzátette, hogy Vucsicsnak a következő hetekben csökkentenie kell aktivitását. Bár Vulin nem árulta el pontosan, mi történt az államfővel, a szerbiai és a horvátországi sajtó azt feltételezi, hogy infarktust kaphatott. Korábban a szerb politikusok titkolták, hogy az elnöknek szív- és érrendszeri problémái vannak. Vucsicsot hétfőn kiengedték a kórházból, ám egyelőre nem tudni, hogy mikor térhet vissza a hivatalába. Az egykor szélsőségesen nacionalista nézeteket valló politikus 2008-ban szakított a Vojiszlav Seselj vezette Szerbiai Radikális Párttal, s rögtön belépett az EU-tagságot is célul tűző Szerb Haladó Pártba. Vucsics 2014–2017 között miniszterelnök volt, s 2017-ben ült át az államfői székbe.
„Végiglakhattam Magyarország fontos települési egységeit. Falun nőttem fel, Nyárádon, és máig visszajárok. Ismerem a szocialista iparvárost, nagyszüleim Ajkán éltek. Aztán a pápai Petőfi Sándor Gimnáziumban érettségiztem. A történelmi kisvárosban kamaszként zavart, hogy tele van régi emlékekkel, úgy éreztem, nekem nem maradt tér. A fővárosi panelházak éppen azért voltak izgalmasak számomra, mert nincs előéletük, én magam tudom őket saját élményekkel benépesíteni.” Így sorolja élettereit a 37 éves költő, aki gyerekkorában például képregényeket rajzolt, de kiskamaszként a versnél cövekelt le. 2001-től két évig jogot hallgatott az ELTE-n, végül 2009-ben esztétika és filozófia szakon szerzett diplomát, majd 2013-ban megvédte doktori disszertációját. Első, 2006-ban megjelent kötetében, az Alkalmi magyarázatok a húsról címűben egészen korai versei is szerepeltek. Most megjelent, Barokk Femina című verses naplója a tanulmánykötetekkel együtt már a hetedik könyve. Az ELTE BTK esztétika tanszékének adjunktusa. Tagja a Fiatal Írók Szövetségének, a József Attila Körnek, a Magyar PEN Clubnak, a Szépírók Társaságának. Idén ő kapta a Hazai Attila-díjat.
- Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?
A miniszterelnök politikai igazgatója az „elmúlt nyolc évet” tizenötre cserélte, de arra is maradt ideje, hogy Magyar Pétert kritizálja.
A Rákosrendezőre tervezett Mini-Dubaj beruházás apropóján olyan barnamezős beruházásokat gyűjtöttünk össze, amelyek megmutatták, hogyan lehet jól hasznosítani az elhagyott iparterületeket.
A miniszter rendőri biztosítást kap, de a cseh kormányból senkivel nem találkozik.
A korábban vártnál kevesebb pénz kerülhet át a nyugdíjpénztárakból lakáscélra, az állampapírok kamataiból pedig elég sokat visszatehetnek az emberek az államkasszába.
Még a Fidesz szavazóinak 37 százaléka is Magyarországot és Orbán Viktort látja Bindzsisztánban és fiktív vezetőjében – derül ki a Publicus Intézet felméréséből.
Orbán gyorsan szembesülhet azzal, hogy kicsiny és nyílt gazdasága számára sokat nem számít a személyes kapcsolat, ha kereskedelmi háború robban ki az USA-val.
Donald Trump amerikai elnök Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt fogadta a Fehér Házban.
Ha egy harckocsi kétszer is legördülhet a gyártósorról, akkor 600 felújított orvosi rendelőt hányszor lehet sikerként eladni?
Nem csak a száguldozókkal van baj.
Az öttusaszövetség elnökének ezüstérmét is megszépítette Gulyás Michelle aranya.
