Vészjelzést adott a Magyar Televízió (MTV) archívuma a múlt héten, a köztévének ugyanis nincs elég pénze az ott őrzött régi felvételek restaurálására és időtálló adathordozóra történő átírására. "Értékmentésre nincs olyan pályázat kiírva, ahonnan pénzhez tudnánk jutni" - panaszkodott a HVG-nek Józsa Anikó, az MTV-archívum igazgatóhelyettese, hozzátéve, hogy még az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) sem támogatja ezt a munkát. A digitalizálásra lehetne például pénzt szerezni az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) egyes pályázatain, ám mint a tárcánál megtudtuk, az MTV ilyen pályázatokból gyakorlatilag kizárta magát, ugyanis veszteséges gazdasági társaság, amelynek ráadásul köztartozásai is vannak.

Mintegy 160 ezer órányi műsort kellene "rendbe tenni". Az MTV kezdetek óta megőrzi az adásba került anyagokat, s a legveszélyeztetettebbeket saját erőből már sikerült restauráltatnia és digitális adathordozóra vinnie. A rögzítés minden korban az éppen aktuális modern adathordozón történt, így filmek éppúgy vannak raktáron, mint videók vagy digitális formában megőrzött anyagok. Jelenleg mintegy 13 ezer órányi filmanyag mentése folyik. "Öt évvel ezelőtt sikerült egy akkor modernnek számító berendezésre szert tennünk, s eddig 1490 órányi anyagot restaurálnunk" - jelezte a munka időigényét Józsa Anikó. Ezzel a sebességgel még a filmanyag megmentése is évekig tarthat, ám az elektronikus rögzítés kezdeti szakaszából sok archív anyag csak kazettán van meg, s ezeket is digitális formába kellene átvinni. Az örök pénzhiányban szenvedő köztévé azonban nem tudja finanszírozni az átírásukat. A mentőakció azért is fontos lenne, mert az MTV-gyűjtemény már most is hiányos: a videotechnika megjelenése lehetővé tette, hogy törlés után újra fel lehessen használni a szalagokat - nem úgy, mint a filmeket -, s ezt a lehetőséget sajnos ki is használták.

Az MTV archívuma nehéz helyzetben van azért is, mert a korábban ígéretesnek látszó kormányzati adatmentési tervek megvalósítása enyhén szólva is lelassult. A Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) terve közel tízéves múltra tekinthet vissza, ám még mindig a "vajúdás" állapotában van, holott eddig mintegy 300 millió forintot költöttek rá. Az Orbán-kormány idején a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) és az ORTT bábáskodott az ötlet körül, s az elképzelések szerint a szakmai felügyeletet a minisztérium, a pénzt pedig a médiahatóság adta volna. A NAVA-ról szóló első elképzelések nagyszabásúak voltak: a cél az összes audiovizuális dokumentum gyűjtése, illetve számon tartása volt, s visszamenőleg is archiválták volna a televíziók és rádiók kép-, illetve hanganyagait. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BMGE) elkészült annak a felmérése is, milyen hardver- és szoftverháttér kellene egy ekkora munkához, sőt az egyetem fejlesztésbe is kezdett a NAVA-projektből kapott pénzből. Az ORTT azonban "kikopott" a terv mögül, ami valószínűleg az akkori elnök, a tervet támogató Körmendy-Ékes Judit lemondásának (HVG, 2002. december 7.) következménye volt, az utódai ugyanis nem mutattak túlzott érdeklődést a terv iránt. Végül a NKÖM a felügyelete alá tartozó Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédiaközpont Kht.-t bízta meg egy megvalósíthatósági tanulmány elkészítésének koordinálásával, illetve a NAVA-ról szóló törvénytervezet megalkotásával, amelyre az NKÖM, az ORTT és a Miniszterelnöki Hivatal informatikai kormánybiztossága 35-35 millió forintot adott.

A tervezet el is készült, de még nem került a parlament elé, a legújabb hírek szerint talán ősszel terjesztik be. A kép- és hanganyagok megőrzése esetében áttörést jelentene, ha a televízió- és rádióműsorokról köteles példányt gyűjtenének: a NAVA minden országos adást rögzítene (a műsorszolgáltatóktól csak akkor kérhetne anyagot, ha valamilyen ok miatt az archiválás nem sikerült, a helyi rádiók, tévék rosszabbul járnának, nekik saját maguknak kellene beküldeniük anyagaikat). Emellett a NAVA olyan országos katalógusként működhetne, amely nyilvántartja a különböző audiovizuális gyűjteményekben őrzött dokumentumokat.

A 2002-es kormányváltás után a NAVA tervét besorolták az IHM égisze alatt futó Nemzeti Digitális Adattár (NDA) programjai közé, azaz a tervnek új gazdája lett. Az NDA rendszerbe fogja valamennyi magyar közgyűjtemény (könyvtárak, múzeumok, levéltárak) digitálisan feldolgozott dokumentumát, s az elképzelések szerint a NAVA ezt egészítené ki a valamennyi audiovizuális anyagra kiterjedő archiválásával, illetve katalogizálásával. Éppen ezért a jelenleg futó elképzelések szerint a Neumann Kht. lesz majd a kerete e programoknak, s e közös szervezet része lesz a NAVA és az NDA. Noha a program még csak a kezdet kezdetén tart, helyet már találtak az új szervezetnek, amely várhatóan a Millenáris Parkba költözik majd.

"A célunk az volt, hogy az audiovizuális nemzeti közvagyont megőrizzük az utókornak, ahogyan az Országos Széchényi Könyvtár a könyveket" - mondta a NAVA körül a program kezdete óta bábáskodó György Péter egyetemi tanár. Ez persze feltételezi a dokumentumok teljes körének gyűjtését, azaz a hírműsoroktól a valóságshow-kig mindent meg kellene őrizni. György Péter szerint ez természetes, hiszen "nem az elitkultúra, hanem a nemzeti kultúra gyűjtéséről és megőrzéséről van szó, s az adott kor kultúrájának a Való Világ is része. Egyébként a Széchényi is gyűjti és megőrzi mondjuk a Blikket."

Az adatmentés teljes költsége, a visszamenőleges archiválással együtt mintegy 20 milliárd forint lenne, az azonban már rég kiderült, hogy ennyi pénz biztosan nem lesz e programra. A Medgyessy-kormány megalakulása után György Péter szerint még reménykedtek évi 1,2-1,4 milliárd forintos keretben, amelyből mintegy félmilliárdot a visszamenőleges archiválásra - így például az MTV-gyűjtemény megóvására - tudtak volna fordítani. Ez utóbbit azonban rövidesen ki kellett hagyni terveikből, sőt még azt a 700-800 millió forintot sem sikerül kicsikarni a költségvetési megszorításokra hivatkozó, az új közgyűjtemény ötletéért nem lelkesedő IHM vezetéséből, amely a minimálprogramhoz kellene, vagyis ahhoz, hogy a NAVA az indulása után sugárzott anyagokat gyűjteni kezdje. Egyelőre azonban közel sincs szó ekkora összegről, a NAVA-ra az idén 200 millió forint jut, ebből egy olyan, mintegy 400 millió forint értékű műszaki fejlesztést szeretnének valamilyen kedvező konstrukcióban, lízinggel vagy halasztott fizetéssel elkezdeni, amely napi 30-35 óra közszolgálati műsor digitális rögzítésére lenne képes.

RIBA ISTVÁN