A brüsszeli támogatásokkal és intervenciós intézkedésekkel stabilizált növénytermesztéssel szemben az állattenyésztési ágazatokban folyamatosan csökken a termelés. A húsfeldolgozó üzemek negyedrészt importalapanyaggal dolgoznak. Az állattenyésztő telepek technológiája elöregedett, termelésük drágább versenytársaikénál, amit a világpiacinál magasabb intervenciós gabonaár miatt már nem sikerül olcsó takarmánnyal ellensúlyozni. Az abrakfogyasztó állatállomány zsugorodása következtében a megtermelt takarmánygabonának beszűkült a hazai piaca, felszaporodtak a gabonakészletek, ami raktározási problémákhoz vezetett. Az erre válaszul beindított tárolóépítési program átgondolatlan, a beruházások helyszínének kiválasztása nem vett figyelembe logisztikai szempontokat, noha a logisztikai infrastruktúra elmaradottsága az egyik oka az agrárexport visszaesésének.
A magyar agrárvállalkozások zöme piaci alkalmazkodási gondokkal küzd, jövedelmük gyakorlatilag az EU-tól érkező támogatásból ered. Márpedig - mivel az unió a Kereskedelmi Világszervezetben, a WTO-ban folytatott tárgyalásokon minden bizonnyal rákényszerül az agrárkereskedelem liberalizációjára, illetve változik az agártámogatási rendszer, idővel alighanem módosulnak a gabonaintervenció szabályai is - ha a piacon továbbra is vereséget szenvednek, hosszabb távon a helyzet romlására lehet számítani.
JAVASLATAINK
Az agrártermékek piacra jutásának elősegítése. Ezt részben infrastrukturális beruházásokkal, részben az agrár-, azon belül is elsősorban az állattenyésztési termék-előállítás versenyképességének növelését szolgáló beavatkozásokkal, valamint jobb marketinggel lehet elérni. Ezek a lépések a jelenlegi szint megtartásához is elengedhetetlenek. A szállítás infrastruktúrájának fejlesztése szükséges, kikötők, logisztikai bázisok fejlesztése, építése révén. A nemzeti vidékfejlesztési terv, illetve a 2007-ben induló Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap pályázati feltételeit oly módon kell átalakítani, hogy annak forrásai az állattenyésztők számára is elérhetőek legyenek (fejlesztési, illetve a környezetvédelmi és állatjóléti követelményeknek való megfelelésüket segítő beruházások finanszírozására). Szintén az állattartók versenyképességének növelésére, nemzeti forrásból érdemes növelni a WTO-konform támogatási formákat, mint például az állatorvosi költségek térítését, illetve az állati hulladékok ártalmatlanításának költségtérítését. Segíteni kell, hogy az egyes termékpályák szereplői közös marketingalapot hozzanak létre, amit életképes stratégiák kidolgozása esetén a költségvetés is kiegészít, akár a befizetésekkel azonos mértékben. Ösztönözni kell a beszerzési, termelési, értékesítési együttműködések, szövetkezetek alapítását.
A földpiac részleges felszabadítása. Az EU-derogáció értelmében még 5 évig tartható fenn a külföldiek földvásárlásának tilalma, de hasznos ez előtt feloldani a hazai jogi személyekre vonatkozó tiltást. Mindazonáltal elő kell írni, hogy földet csak helyben bejegyzett, árbevételének nagyobb részét mezőgazdasági tevékenységből szerző vállalkozás vásárolhat. A több ezer hektáros latifundiumok - a vidéki népesség helyben foglalkoztatásának céljaival ellentétes - kialakulását elkerülendő, korlátozni kell a megszerezhető földterület nagyságát. A spekulatív célú földszerzés megakadályozása érdekében azt is tiltani kell, hogy a földet vásárló társaságnak, akár közvetetten is, külföldi magán- vagy jogi személy tagja legyen. Ösztönözni kell a birtokegyesítést, az életképes méretű táblák kialakítását. Amennyiben az EU valamennyi tagállama feloldja a magyarok munkavállalásának korlátozását a 2011-es végső határidő előtt, a külföldi magánszemélyek termőföldszerzését ezzel egyidejűleg lehetővé kell tenni. Szintén a spekulatív földszerzés megakadályozása érdekében ugyanakkor elő kell írni számukra is a folyamatos magyarországi tartózkodást, a mezőgazdasági szakképzettséget és a magyarországi mezőgazdasági tevékenység igazolását.
Az élelmiszer-biztonság erősítése. Meg kell szüntetni az élelmiszer-biztonságért felelős hatóságok széttagoltságát. Növelni kell az akkreditált laboratóriumok és az ellenőrzések számát, szigorítani a fogyasztók megtévesztéséért és az élelmiszer-biztonsági szabályok megszegéséért kiróható szankciókat.
A bioetanol-előállítás ösztönzése. Az EU előírásainak megfelelően a közlekedési célú üzemanyagokba kevert bioüzemanyagok arányát 2010-ig Magyarországnak is 5,75 százalékra kell növelnie, ami miatt várhatóan növekszik a kukoricából előállított bioetanol iránti kereslet. Ez hosszabb távon akár évi 2 millió tonna kukoricának is piacot teremthet az unióban.
Az EU-támogatások elbírálásának és kifizetésének gyorsítása. Az uniós támogatások címzettjeinek listáját nyilvánossá kell tenni.
