JAVASLATAINK

EU-alkotmány. A kormány az ebben a kérdésben hasonló elveket valló uniós tagállamokkal szövetkezve álljon ki az EU-alkotmány hatályba lépéséért. Szorgalmazza, hogy az alkotmány esetleges rövidítésére és módosítására 2008-ban rövid kormányközi konferenciát hívjanak össze, majd az - Európai Parlament által is elfogadott - új változatot a 2009-ben esedékes európai parlamenti választásokkal egyidejűleg összeurópai népszavazásra bocsássák. Az alkotmány akkor lépne érvénybe, ha a tagállamok 55 százaléka, melyek együttesen az uniós népesség legalább 65 százalékát adják, jóváhagyja.

Az uniós költségvetés reformja. A kormány aktívan lépjen fel azért, hogy az EU-költségvetés 2008-2009-ben esedékes reformja során az uniós büdzsén belül - elsősorban az egy gazdálkodó által felvehető agrártámogatás plafonjának meghatározásával - csökkenjen a mezőgazdasági szubvenciók aránya, s a megtakarítást a tudományos és technológiai kutatás-fejlesztés, az oktatás-képzés (elsősorban a nyelvoktatás és diákcsere) fejlesztésének finanszírozására költsék. A kormány támogassa azokat a törekvéseket, amelyek szerint a közösségi költségvetés bevételeit jelentős részben az állampolgárok által közvetlenül érzékelhető EU-adókkal kell finanszírozni.

EU-bővítés. Budapest határozottan lépjen fel azért, hogy az úgynevezett Nyugat-Balkán országai (a csatlakozási tárgyalásokat már megkezdett Horvátország mellett Szerbia és Montenegró, Bosznia-Hercegovina, Macedónia és Albánia) egy évtizeden belül az EU teljes jogú tagjaivá váljanak. Ennek érdekében támogassa a többnemzetiségű, független Koszovó kialakítását. Magyarország adjon több és láthatóbb segítséget a nyugat-balkáni országoknak ahhoz, hogy a követelmények lazítása nélkül mielőbb megfelelhessenek az uniós feltételeknek. A kormány működjön közre abban, hogy az EU egyértelművé tegye: Törökország és Ukrajna a következő 10-15 évben nem lehet az unió tagja, mindenekelőtt az EU intézményi és pénzügyi korlátai miatt. Ugyanakkor - más kormányokkal közösen - kezdeményezze, hogy ezek az országok csatlakozhassanak az EU egységes piacához.

Orosz és kínai kapcsolatok. Az orosz energiafüggőség jelentős és hatékony csökkentésével, a magyar energiaimport diverzifikálásával és az energiahatékonyság javításával a kormány járuljon hozzá, hogy az EU egységesebben léphessen fel az Oroszországgal való kapcsolataiban, az energiafüggőség ne akadályozza az EU-t abban, hogy megkövetelje Oroszországtól a nemzetközi demokratikus normák, emberi jogi egyezmények és piacgazdasági szabályok betartását. A demokratikus megfontolások Kínával és más autoriter államokkal ápolt kapcsolatokban is kapjanak hangot.

Szomszédos országok. Az uniós felzárkóztatási források felhasználását rögzítő második nemzeti fejlesztési tervben a kormány különítsen el számottevő összeget, amely - a határ menti régiók támogatására szolgáló speciális közösségi alapból nyerhető támogatásokkal együtt - kifejezetten a határon inneni és túli magyarlakta területek gazdasági előrelépését és együttműködését segíti. Románia és Bulgária uniós csatlakozásakor Magyarország teljesen nyissa meg munkaerőpiacát e két ország munkavállalói előtt, függetlenül attól, hogy a régi tagállamok közül addigra melyek szabadítják fel piacukat teljesen a magyarok előtt.

Az uniós döntések nyilvánossága. A kormány váljon az élharcosává annak, hogy az EU Miniszteri Tanácsának minden jogalkotó ülését teljesen nyilvánossá tegyék. Ehhez kapcsolódva el kell törölni a magyar Országgyűlés házszabályának ama pontját, amelynek értelmében az Országgyűlés európai uniós bizottsága zárt ülésen alakítja ki állásfoglalását az uniós jogszabálytervezetekről. Az uniós mezőgazdasági támogatásban részesülők névsora váljék nyilvánossá.

Amerikai kapcsolatok. A kormány tegyen határozottabb lépéseket a magyar állampolgárok amerikai vízummentessége érdekében. Támogassa azokat a kezdeményezéseket, amelyek szerint 10 év múlva az EU és az Egyesült Államok szabadkereskedelmi övezetet alkotna.

A fejlődő országok támogatása. A világ legfejlettebb országait tömörítő OECD, EU és NATO tagállamaként a magyar külpolitika legyen aktívabb a legszegényebb fejlődő országok problémáinak nemzetközi kezelésében, és ennek értelmét, hasznát a magyar társadalom számára is tegye nyilvánvalóvá. A kormány készüljön fel uniós kötelezettségvállalásának teljesítésére, amely szerint a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) tavalyi 0,09 százalékával szemben 2010-ben a GNI 0,17 százalékát fordítja a szegény fejlődő országok segélyezésére. Az ígéret teljesítésével párhuzamosan lépjen fel azért, hogy az EU 15 régi tagállama is tegyen eleget saját ígéretének, és a mostani 0,33 százalékról 2010-re 0,51 százalékra növeljék a segélyösszeget.

ENSZ-reform. A magyar külpolitika legyen aktívabb az ENSZ reformját illetően. Szorgalmazza a Biztonsági Tanács korszerűsítését, a fejlődő országok súlyának növelését. Lépjen fel annak érdekében, hogy a Biztonsági Tanács vétójoggal rendelkező állandó tagjai között az egységes EU kapjon helyet. Ugyanezt az elvet kövesse Magyarország a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank szervezeti reformja kapcsán.