Nyugdíjas EU-tisztségviselő, aki egy másik uniós tagállamban lévő várost tüntetett fel állandó lakóhelyeként az adatlapon, hogy csaknem 40 százalékos kompenzációval megnövelt nyugellátást kaphasson. Kutató, aki korábbi tudományos projekteket plagizálva jutott uniós támogatáshoz. EU-ügynökségi munkatárs, aki szívességet fogadott el általa elbírált közbeszerzési pályázat résztvevőjétől. Civil szervezet, amely félmillió eurónyi uniós fejlesztési segélyt síbolt el Latin-Amerikában helyi partnere közreműködésével. Milliós vámcsalást elkövető paradicsomimportőr cég, amely alacsonyabb értéken jelentette be áruját. Gyógyszerkutató intézet, amely két különböző közösségi alapból is támogatást vett fel ugyanarra a projektre. Csak néhány - az érintett tagállam pontos megnevezése nélkül közzétett - eset az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) tavalyi terméséből. Az uniós adófizetők pénzének szabályos elköltése felett őrködő szervezet, amely a Bulgáriában feltárt visszaélésekről szóló belső jelentésének kiszivárogtatása (HVG, 2008. július 26.) miatt került nemrég reflektorfénybe, 2003-ban kezdte meg működését, és évről évre egyre több dolga akad.

Tavaly az OLAF 886 bejelentést kapott, 60 százalékkal többet, mint az első évben - derül ki a hivatal minap közzétett 2007-es jelentéséből. A csaknem felerészben informátoroktól - vagy ha úgy tetszik, feljelentőktől -, szervezetektől, vállalatoktól, illetve magánszemélyektől begyűjtött információk nagy része érdektelennek bizonyult, de tavaly az OLAF így is 210 ügyet nyitott meg, amelyek kivizsgálása átlagosan 28 hónapig tart. Az új ügyek közel kétharmada öt tagállamot érint - Románia (95), Olaszország (80), Belgium (72), Németország (75), Bulgária (52) -, a lakossághoz viszonyítva a legtöbbet Bulgáriában, Romániában és Görögországban jegyezték fel. Magyarország a tavalyi 13 üggyel a középmezőnyben szerepel. Az Európai Bizottság (EB) égisze alatt tevékenykedő hivatal tavaly több mint négyszáz le nem zárt ügyben kutakodott, sok esetben a tagállamok bűnüldöző szerveivel együtt. A 467 főt foglalkoztató, évi 52 millió eurós költségvetéssel gazdálkodó OLAF a nyomozások eredményeként tavaly 203 millió euró jogtalanul felhasznált uniós közpénzt szerzett vissza, működése alatt pedig eddig összesen 725 milliót.

Nem ad teljes képet az OLAF-statisztika az uniós pénzek sorsáról. Az EU kiadásainak 80 százalékát valójában nem az EB, hanem a tagállamok kezelik, és az éves zárszámadások elfogadásakor az unió számvevőszéke által is rendre kipellengérezett "pénzügyi hatással járó hibák" legnagyobb része a nemzeti hatóságok felelőssége. A tagállamok ugyanakkor kötelesek negyedévente értesíteni az EB-t minden 4 ezer eurót meghaladó szabálytalanságról és csalásról.

A tagállamok nem mindig teljesítik késedelem nélkül bejelentési kötelezettségeiket - tette szóvá nemrég az észt Siim Kallas, az EU igazgatási ügyekért és csalás elleni küzdelemért felelős biztosa. A mezőgazdasági kifizetéseknél átlagosan 14, a kohéziós alapoknál pedig 11 hónap telik el, amíg a tagállamok értesítik az EB-t egy-egy szabálytalanságról. Az ügyek 90 százalékára ráadásul csak a kifizetés után derül fény. Brüsszel az éberség, a korai felderítés fontosságát hangsúlyozza, és e tekintetben Hollandia, Írország és Svédország mellett olyan új tagállamokat állít követendő példaként a többiek elé, mint Lengyelország, Magyarország, Málta és Szlovákia.

A közösségi forrásokkal kapcsolatban tavaly feltárt szabálytalanságok anyagi következményeinek a súlyosbodását az EB-jelentés már azzal is magyarázza, hogy egyre több a kifizetés az új tagállamokban. A 2007-ben jelzett nem egészen 11 500 szabálytalanság - amelynek egy része csalás, vagyis szándékos jogszabálysértés is lehet - 1,4 milliárd eurónyi támogatást érintett, ami az előző évinél 23 százalékkal több. Igaz, a szabálytalanságok a közösségi kiadások alig 0,2 százalékára, az EU saját bevételeinek pedig csupán 0,6 százalékára terjednek ki. Különösen a bulgáriai és a romániai fejlemények okoznak fejtörést Brüsszelben. Európai parlamenti képviselők ma már nyíltan beszélnek arról, hogy hiba volt olyan sietősen felvenni a két, sok szempontból még felkészületlen országot. Az EB a közelmúltban főleg a bolgárokra húzta rá a vizes lepedőt, értékelése szerint az uniós alapok irányítási és ellenőrzési rendszerének gyenge működése, az összefonódások és az általános korrupció miatt könnyen előfordulhat, hogy Szófia végleg elesik a most visszatartott több százmillió eurónyi felzárkóztatási forrástól.

VIDA LÁSZLÓ / BRÜSSZEL