Ha otthonról dolgozunk, szinte mindig számítógépet használunk, ami a figyelemelterelés valóságos svédasztala. Folyamatosan nézegethetjük az e-mailjeinket, böngészhetjük a Slack-üzeneteinket vagy a LinkedIn szakmai híreit, holott ezek egyike sem olyan fontos, mint a nagy projekt, amelyet péntekre kellene befejeznünk. De nézhetünk YouTube-videókat is, játszhatunk valamilyen játékkal, vagy olvasgathatunk egy 8000 szavas történelmi esszét; pedig sokkal fontosabb lenne az aznapi teendőink listáját nézegetni.

Ebben a küzdelemben nincs semmi szégyellnivaló. A halogatás szokását a viselkedési közgazdászok által hiperbolikus diszkontálásnak nevezett jelenség táplálja. Ez arra való hajlamunk, hogy sokkal kisebb jelentőséget tulajdonítunk a jövőbeli jutalomnak, mint a jelenleginek. A legtöbben most inkább valami kellemeset csinálunk, az erőfeszítést igénylő dolgokat pedig későbbre halasztjuk.

A halogatók számára a problémán sokat ront, ha otthonról kell dolgozniuk. Mindig akad valamilyen teendő, amelyre hivatkozva el lehet odázni a munkát. Megéri már csírájában elfojtani ezt a hajlamot, a krónikus halogatók ugyanis komoly árat fizetnek káros szokásukért. Egy projekt első napjaiban nagyon aggodalmasak, de a munka elkerülésén kívül nem sikerül egyebet elérniük. Aztán ahogy közeleg a határidő, úrrá lesz rajtuk a pánik: parkolópályára teszik az életüket, és az utolsó napokban egész napokat és éjszakákat dolgoznak végig.

Ez a hullámvasútritmus nemcsak a munkájuk minőségére lesz hatással, de a családjukkal és a barátaikkal való kapcsolatukra is, ha a halogató napokra eltűnik, hogy tarthassa a határidőt. Íme néhány fogás, amelyek segítséget jelenthetnek a krónikus halogatóknak!

1. Bontsuk le!

Ha nehezünkre esik elkezdeni a munkát, mert megijeszt a projekt nagysága vagy bonyolultsága, bontsuk kisebb részekre. Ha van olyan része, amelyet könnyű – vagy ami még jobb: szórakoztató – elkezdeni, akkor lássunk neki ennek, még akkor is, ha nem ez a logikus kiindulópont. Ha egyszer sikerül elkezdeni, sokkal könnyebb lesz folytatni.

2. Takarítsunk!

Ha könnyen elkalandozik a figyelmünk, és állandóan találunk más tennivalót, nézzük meg, hogyan takaríthatnák ki a munkakörnyezetünket, a fizikai és a digitális teret egyaránt. Zárjuk be a böngésző lapjait és a futó alkalmazásokat, tiltsuk le a közösségi oldalakat (vagy ha lehet, akár teljesen szüntessük meg az internetkapcsolatot), az asztalunkon heverő dolgokat dobáljuk bele egy lecsukható dobozba (hogy ne nézegessük őket folyton), a telefonunkat pedig állítsuk „Repülő” üzemmódba.

3. Határozzunk meg köztes határidőket!

Ha szükségünk van a közelgő határidő jelentette adrenalinlöketre, hogy lendületbe jöjjünk, tűzzünk ki szigorú dátumokat a folyamat minden fázisának teljesítésére, és mindegyikhez csatoljunk valamilyen jutalmat. Eltehetjük például a kedvenc csokoládénkat arra a napra, amikor megírjuk egy nagy projekt első néhány előzetes következtetését. De megígérhetünk magunknak egy kis online vásárlást is az első három munkaóra teljesítése után.

4. Legyünk számonkérhetők!

Találjuk ki a számonkérhetőség valamilyen formáját, például a főnökünk vagy egy olyan munkatársunk bevonásával, akinek a feladatai kapcsolódnak a miénkhez. Adjunk a főnökünknek vagy ennek a munkatársnak egy listát minihatáridőkkel, és írásban kötelezzük magunkat a betartásukra. Ha ezt ijesztőnek érezzük (vagy ha ez a stratégia a múltban egyszer már visszafelé sült el, mert így sem sikerült betartanunk a vállalásainkat), kérjük meg egy barátunkat, hogy legyen a számonkérő partnerünk.

5. Ássunk le a halogatásunk gyökereihez!

HVG Könyvek

Ha súlyosan vagy krónikusan halogatók vagyunk, próbáljuk megérteni a probléma forrását. Ahelyett, hogy el akarnánk hallgattatni a fejünkben lévő halogatót, próbáljunk odafigyelni rá: Mit akarunk elkerülni? Mitől félünk?

Lehet, hogy a lelkünk mélyén rettegünk a kudarctól, vagy úgy érezzük, nem vagyunk elég jók ehhez a munkához.

Ha soha nem vizsgáltuk meg igazán a halogatás mögött rejlő okokat, vegyük fontolóra egy pszichoterapeuta felkeresését, aki segít rájönni a rossz szokás forrására, és megoldási lehetőségeket is ajánlhat.

A fenti cikk a Távmunka Zrt. című könyv szerkesztett részlete. Miként érjük el, hogy csapatunk tagjai jól haladjanak a feladataikkal? Hogyan hozzuk ki a legtöbbet az online megbeszélésekből? Hogyan zárjuk ki a zavaró tényezőket az otthoni munkavégzés során? Robert C. Pozen és Alexandra Samuel hatékonyság-szakértők szerint úgy kell menedzselnünk saját időbeosztásunkat, munkavégzésünket és kommunikációnkat, mintha egyszemélyes cégként működnénk. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.