Melyek azok a munkahelyi tényezők, amelyekre szükség van ahhoz, hogy az alkalmazottak fontosnak és értelmesnek találják a munkájukat? Szerkesztett részlet Gabriella Rosen Kellerman pszichiáter és Martin Seligman pszichológus A jövő készségei című könyvéből.
Az értelemteli munka nemcsak lelkesebbé és kitartóbbá tesz, hanem hosszú távon egészségesebbé és elégedettebbé is – mutattunk rá korábbi cikkünkben, amelyet Gabriella Rosen Kellerman pszichiáter és Martin Seligman, a pozitív pszichológia atyja által írott, A jövő készségei című könyv alapján készítettünk.
Az írásból kiderül, hogy a kutatók által megkérdezett emberek – generációtól, jövedelemszinttől, szektortól vagy pozíciótól függetlenül – értelemteli, fontos munkára vágytak, amiért akár jövőbeli keresetük 23 százalékát is hajlandók is lettek volna feláldozni.
Szó esett az értelemteli munka szervezeti előnyeiről, hatékonyságnövelő hatásáról és a dolgozói egészségre gyakorolt hatásairól is. A mostani cikkben azt mutatjuk be, melyek azok a munkahelyi tényezők, amelyekre szükség van ahhoz, hogy az alkalmazottak értelmesnek találják a munkájukat.
Az első kulcsfontosságú szervezeti tényező az az érzés, hogy nem vagyunk egyedül. A munkahelyi kapcsolatok nyújtotta támogatás jelentősen befolyásolja az értelemteliség mértékét. Azok a dolgozók, akik nagyobb társas támogatottságról számoltak be, 47 százalékkal magasabb pontszámot értek el a munkahelyük értelmességét pontozó skálán is.
Egy másik kritikus tényező az értékek és célok összhangja a vezetőséggel. Azok az alkalmazottak, akik úgy érezték, az értékeik összhangban állnak a kollégáikéval, 33 százalékkal elégedettebbek voltak a munkájukkal – ami nem is rossz arány. Ám azok a munkavállalók, akik úgy érezték, az értékeik összhangban állnak a vezetőségével, megdöbbentő módon 46 százalékkal elégedettebbek voltak.
Emellett a munka típusától függően felfedeztünk bizonyos fontos tényezőket: a tudásalapú, vagy más megfogalmazásban a szellemi munkát végzők például értelemtelibbnek tartották a munkájukat, mint mások. Miért van ez így? Elemzések szerint a tudásalapú munkát végző szellemi foglalkozásúaknál erősebb az aktív szakmai gyarapodás érzése. Minden dolgozó meg akarja tapasztalni munkájában a gyarapodás érzését, és meg is érdemli ezt az érzést.
Ethan Bernstein, a Harvard Business School professzorának egy kutatása szerint bizonyos munkahelyi változtatások olyan környezetet teremthetnek, ahol valamennyi dolgozó úgy érezheti, tudásalapú, szellemi munkát végez. Például a dolgozók jobban teljesítenek, ha bizonyos, magánélethez való jogokat kapnak, és ha ítélkezésmentes légkörben kísérletezhetnek. Ha a cégek megteremtik ezeket a feltételeket, azzal az értelemteliség erősebb érzését biztosíthatják alkalmazottaik számára.
A kérdés az egyik irányból szemlélve a következőképpen tehető fel: Mely szervezeti tényezők befolyásolják, hogy az ott dolgozó emberek átlagosan mennyire találják értelemtelinek a munkájukat? Ehhez megvizsgáljuk, hogyan korrelálnak a megkérdezettek értelemtelítettség-skálán adott pontszámai a szervezeti jellemzőkkel.
Ugyanez a kérdés megfordítva úgy hangzik: Mit mondanak az emberek, a munkájuk mely részeit találják a leginkább értelemtelinek? Az új-zélandi Christchurchben két professzor összegyűjtötte, hogy az alkalmazottak az értelemteli munka mely hét tényezőjét tartják a legfontosabbnak. Érdemes végiggondolni, hogy az alábbi hét pont közül melyik tükrözi a legjobban saját értékválasztásunkat.
Az értelemteliséget javarészt egyéni szinten kell kialakítani. Egy jó coach legfontosabb szerepe, hogy segítsen az embereknek megérteni, mi adja meg számukra a céltudat érzését.
Jinny egy „új generációs” termékeken dolgozó, karrierje közepén álló kutatás-fejlesztési menedzser, aki egy nap frusztráltan kereste fel coachát, Patrickot, miután a főnökétől negatív teljesítményértékelést kapott. Tudta, hogy nem teljesít az elvárásoknak megfelelően, de képtelen volt rávenni magát, hogy megtegye, amit várnak tőle.
„A főnököm azt akarja, hogy mindent alárendelve dolgozzak egy olyan projekten, ami talán sosem valósul meg. Ráadásul embereket kell felvennem magam mellé, hogy segítsenek egy olyan feladatban, amiben nem is hiszek igazán.”
Frusztrációja feloldásához újra át kellett gondolnia, mi motiválja, hogy a pozíciójában maradjon. Az első üléseik egyike során Jinny azonosította az egyik kulcselemet, ami jelentést ad a munkájának, a szolgálatot. Azt szeretné, ha a munkájával a társadalom javát szolgálhatná, és a gondolat, hogy a termékeit talán soha nem gyártják le, fenyegetőnek tűnt számára. Patrick segített Jinnynek két stratégiát kialakítani, hogy újra megtalálja a kapcsolatot a munkájával, és hinni tudjon benne.
Elsőként Jinnynek át kellett tekintenie és el kellett fogadnia a forradalmian új, csúcstechnológiás termékekkel való munkában rejlő kockázatot. Az innovációs csapatokban a siker rendkívül motiváló, a kudarc azonban frusztráló lehet. Jinnynek el kellett fogadnia a projektben rejlő zsákutcák lehetőségét.
Másodszor, Jinny nem vette észre, hogy ez a feladat lehetőséget biztosít számára, hogy – ha kisebb mértékben is, de – mások javát szolgálja. Az új kollégák felvétele például, ami szorongást okozott neki, remek lehetőség, hogy segítsen valakinek a karrierje elején elsajátítani azokat a kulcsfontosságú készségeket, amelyeket az illető csak tőle tanulhat meg.
Különféle szerepekben és környezetben számtalan forrásból közelíthetjük meg a munkánk célját, ami által nagyobb mozgásteret teremtünk magunknak. Néhány dolgozó például a Covid–19 hatására a szakmai növekedés helyett elkezdett a társadalmi hasznosságra koncentrálni. Az átmenet és zűrzavar időszakaiban a közösségi szolgálat és az őszinteség különösen erőteljes motiváló tényezőt jelenthet.
Kutatások szerint a munka értelemteliségének leggyakoribb forrása a dolgozók széles körében a személyes növekedés. Karrierünk során keressük a belső énünk fejlesztésének lehetőségeit, a Maslow által önmegvalósításnak nevezett cél felé törekedve. Ha világosabban látjuk, milyen téren akarunk gyarapodni – gondolkodásunkban, kapcsolataink, készségeink vagy tudásunk terén –, és erre összpontosítva keressük a lehetőségeket, máris tartalmasabbnak fogjuk érezni a munkánkat.
A fenti cikk Gabriella Rosen Kellerman és Martin Seligman A jövő készségei című könyvének szerkesztett részlete.
Hogyan lehetünk sikeresek a munka folyamatosan változó világában? Hogyan maradhatunk rugalmasak és mentálisan erősek? Miként őrizhetjük meg, hogy fontosnak és értelmesnek éljük meg a tevékenységeinket? Többek között ezek is kiderülnek a könyvből, amelyet itt rendelhet meg kedvezménnyel.
Szabó Zoltán egy barátjával a nyolcvanas években megölt egy nőt, de életfogytiglani büntetéséből csak tíz évet ült le, mert egy kigyulladt bútorgyárban hősiesen helyt állt. 2015-ben aztán fura körülmények között fejbe lőtte Nagy Jenőt, akinek az életét végül ő maga mentette meg. Egy gyerekkorától brutális bűnöző furcsa karrierje.
A hét legérdekesebb, legolvasottabb technológiai és tudományos témái.
