A magánszemélyek esetében az adókedvezmények köre attól függ, hogy zárt- vagy nyíltvégű finanszírozásról van szó - tudtuk meg a BG Hitel and Lízingtől. A zártvégű lízing esetén például lakásszerzési adókedvezmény érvényesíthető. A kedvezményt azok vehetik igénybe, akik eladták ingatlanukat, és a pénzből szeretnének új lakást lízingelni. A magánszemélyek ugyanis az szja törvény szerint visszaigényelhetik, illetve nem kell befizetniük az ingatlan eladásából keletkezett jövedelem utáni adót, ha az összeget öt éven belül lakáscélú felhasználásra fordítják. A zártvégű lízing lakáscélú felhasználásnak minősül, ezért érvényesíthető e kedvezmény. A nyíltvégű szerződés esetében a kedvezmény érvényesítésére csak akkor van mód, ha a szerződés öt évnél hosszabb időtávra szól. A kedvezmény akkor is érvényes, ha csak a jövedelem egy részét költik ingatlanra.
Azok számára, akiknek munkahelye kamatmentes vagy kedvező kamatozású hitellel támogatja a lakáshoz jutást, a zártvégű lakáslízing választása lehet kifizetődő, mivel így kamatkedvezményt tudnak érvényesíteni. A kamatkedvezmény lényege, hogy lakásvásárlásra irányuló felhasználás esetén - ilyen a zártvégű lízingszerződés -, a kamatkedvezmény nem minősül jövedelemnek, azaz csökken a személyi jövedelemadó alapja. A nyíltvégű lízingszerződés esetében ez a kedvezmény nem érvényesíthető, mivel nem történik lakásvásárlás.
Tölgyes László, a BG Hitel and Lízing vezérigazgatója szerint egyre több mikro- és kisvállalkozás keresi a lakáslízing termékeket, s e célcsoport számára olyan lízingtermékek vannak a piacon, amelyek segítségével a cégek is vonzóbb adózási feltételeket érhetnek el.
A mikro- és kisvállalkozások méretükből adódóan gyakran használnak lakásokat irodának. A lakáslízing hosszú távú befektetés, ami több szempontból is előnyös a cégek számára. A lízingszerződés lejártával - akár zárt-, akár nyíltvégű konstrukcióban - a cégtulajdonos szabadon dönthet, hogy a lakást irodaként használja tovább, esetleg lakásként, vagy eladja az ingatlant - magyarázza Tölgyes László.
A mikro- és kisvállalkozások ugyanakkor a lízingbe vett ingatlan után különböző költségeket számolhatnak el. A lízingszerződés megkötésekor egyszeri díjak lépnek fel: az értékbecslés díja, a közjegyzői díj, a folyósítási díj, a szerződéskötési díj, az illeték, illetve a helyszíni szemle díja. A lízingszerződés futamideje során pedig havi, rendszeresen elszámolható költségek jelentkeznek: a kamat és a kezelési költségek, valamint a lízingtárgy amortizációja, azaz értékcsökkenési leírása. E költségek elszámolása csökkenti a cégek adóalapját.
A lízing további, az adózáson alapuló előnyöket is tartalmaz. Ha a leendő lízingbe vevő a kiválasztott új építésű lakást nyíltvégű pénzügyi lízing keretein belül vásárolja meg, havi lízingdíja csökkenhet az áfa-visszaigénylés miatt. Az ingatlan áfáját a lízingbe adó igényelheti vissza. Szintén új építésű ingatlanok esetében a lízingbe vevő illetékkedvezményeket is érvényesíthet, ha nyíltvégű pénzügyi lízinget választ.
Az új építésű ingatlanok 15 millió forintig illetékmentesek, illetve a lízingbe vevő a nyíltvégű konstrukcióban csak a maradványösszeg megfizetésekor jelöli ki azt a személyt, aki tulajdonba lép. Így, ha a lízingbe vevő a futamidő lejártakor más személyt jelöl meg tulajdonosként, az illetékmentesen juthat az ingatlan tulajdonjogához. Ezt a kedvezményt a felek maguk között bármilyen formában feloszthatják.
Az ingatlanlízing szektor a Magyar Lízingszövetség adatai szerint 2006 első félévében 120 százalékkal bővült, részesedése az összfinanszírozáson belül 10 százalékra emelkedett.
