A múlt év végén napvilágot látott híradások szerint a kormányzat által teremtett üzleti légkört tekintve Budapest egy év alatt – négy helyezést rontva – a hatodik helyre csúszott vissza az európai városok rangsorában. Ha pedig marad a jelenlegi adórendszer, még hátrább is kerülhetünk − vélik az elemzők.

Pozitívum ugyanakkor, hogy GDP, ha a megszorítások következtében csökkenő mértékben is, de 1995 óta folyamatosan növekszik, a beruházások pedig folytatódnak. Ha hazánkat Írországhoz vagy Portugáliához hasonlítjuk, megállapíthatjuk, hogy az uniós csatlakozás időpontjában a gazdasági fejlődés és a befektetések hasonlóan jelentősek voltak. Sok szakértő ezért úy véli, hogy Magyarország is ezen országok példáját fogja követni.

Az ír növekedés sem indult el varázsütésre az uniós csatlakozás következtében. A hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek elején még az ír kormány is nagy államháztartási deficittel küzdött, az adóterhek általában magasak voltak. A nyolcvanas évek közepe felé az ország gazdasági recesszióba került, amelynek következtében a kormány megszorításokat vezetett be: szűkítette az egészségügyi és szociális ellátórendszert, átalakította az adórendszert, ösztönözte a munkavállalást − sorolja Remi Couture, a Colliers International ingatlanügynökség befektetési elemzője, aki szerint Magyarország Írország fejlődési útját követheti. Az ellenzék által is támogatott intézkedések eredményeként Írországnak sikerült felzárkóznia Európához, majd 2003-ra az egy főre jutó GDP már az uniós átlaghoz képest 140 százalékos volt.

A szakértő szerint az ír modell követéséhez a megszorító intézkedések és az adóreformok kapcsán Magyarországon is szükség lenne konszenzusra, ami hozzájárulna az üzleti, befektetői környezet bizalmának erősítéséhez, a munkaerőpiac kifehérítéséhez. Ha ezek a feltételek megvalósulnak, a magyar gazdaság növekedése visszaállhatna a 4-5 százalékos – vagy még ennél is magasabb – szintre.

Az ingatlanpiac területén jelentős fejlődés várható. Budapesten 2 millió négyzetméter körül van az „A” kategóriájú irodák alapterülete, Bécsben ez 10,2 millió négyzetméter. Az ingatlanfejlesztők ugrásra készen állnak, hogy a magyar piaci réseket betöltsék, amint a gazdaság ismét kiszámítható fejlődési pályára áll. Számos megaprojekt fekszik még a tervezőasztalon. Ha ezek a következő 5 évben megvalósulhatnának, az irodapiaci kínálat legalább 1,85 millió négyzetméterrel bővülne. A kérdés csak az, hogy sikerül-e magyar gazdaságot és a költségvetést egyenesbe hozni.

Az ipari vagy logisztikai létesítmények fejlesztése is növekvő tendenciát mutat, egyre több vállalat települ le Magyarországon. A fogyasztás is jelentős mértékben növekedni fog, és a bevásárlóközpontok és áruházak szegmensében is óriási lehetőségek kínálkoznak: hazánk még mindig elmarad az európai átlagtól az ezer főre jutó bevásárlóközpont-terület nagyságát tekintve.