A budapesti spekulatív irodapiaci kínálat 2007 év végén 1,86 millió négyezetméter volt. Az év során 194 ezer négyzetméternyi, többségében „A” kategóriás irodaterület került a piacra, ami a valaha mért legmagasabb értéknek számít – jelentette be a CB Richard Ellis évértékelő sajtótájékoztatóján. Tavaly az irodák iránti kereslet bővülése lépést tartott a kínálat dinamikus növekedésével. Ahogyan a CB Richard Ellis korábban is jelezte, tavaly adták bérbe a legtöbb irodaterületet, hiszen a kereslet szintje elérte a 322 ezer négyzetmétert, ami közel harminc százalékos növekedést jelent a 2006-os értékhez képest. A negyedik negyedévben 89 ezer négyzetméternyi iroda talált bérlőre, 21 százalékkal kevesebb, mint a harmadik negyedévben mért eddigi legmagasabb érték. A bérbeadásnak miatt az erős kínálatbővülés sem növelte az irodák kihasználatlanságát. A budapesti kihasználatlansági mutató 12,3 százalékon áll, ami 0,5 százalékpontos csökkenés 2006 év végéhez képest.
A bérleti díjak stabilak maradtak a negyedik negyedévben, a legfelső kategóriás irodák esetében 22−23 euró/négyzetméter/hó között mozognak. Bár a belvárosban és a központi piacokon magasabb ajánlati árak a jellemzők, a nettó effektív bérleti díj továbbra is sokkal inkább az egyes irodaházak függvénye, mint az elhelyezkedésé. A CBRE a jövőben a bérleti díjak erősebb polarizációjára számít.
„2008-ban hasonlóan erős kínálatot várunk, különösen a második, ill. a harmadik negyedévekben számíthatunk magas átadási hullámra. Számításaink szerint a 2008-as éves kínálati szint akár 25 százalékkal is meghaladhatja a 2007-ben regisztrált szintet.”− kommentálta az összefoglalót Konthur Adrienne, a CBRE budapesti ügyvezető igazgatója.
„A kelet-közép-európai irodapiacok is sikeres évet zártak.”− tette hozzá Colin Waddell, a CBRE regionális igazgatója. A hét főváros összesített irodaállományának nagysága elérte a 18 millió négyzetmétert, és várhatóan további 40 százalékkal fog nőni a következő két évben. Ez önmagában komoly fejlődést takar, ám ha összehasonlítjuk egy régóta fejlődő város irodapiacával, akkor láthatjuk, hogy Közép-Kelet-Európa kis piacnak számít: csak Münchenben 15 millió négyzetméter irodaterület található. Moszkva messze a legnagyobb piac, 41 százalékot tesz ki a régióban, azonban a legnagyobb növekedést a fejlődő kis piacok mutatták. Bukarest irodapiacának bővülése olyan ütemű, hogy 2010-ben utolérheti a magyar fővárost.
A kereslet 2000 óta folyamatosan nő, mintegy évi 20 százalékkal. Lassulásnak nincs jele, hiszen a legnagyobb irodaigényt generáló „business outsourcing” tevékenység iránti kereslet erősödik a régióban. Emellett a hazai bérlők igénye is növekedni fog, így a 2008-ra várt GDP-növekedés lassulása valószínűleg nem érinti negatívan az irodapiacot.
Az üresedési ráta az évtized eleje óta csökken. A régió átlagos iroda kihasználatlansága jelenleg valamivel 6 százalék felett van. Egyedül azokban a városokban történt felfelé irányuló korrekció a tavalyi évben, ahol 2006-ban tarthatatlanul alacsony szintre csökkent az üresen álló irodák aránya. Moszkva az egyetlen piac, ahol a kihasználatlanság három éve folyamatosan nő, de még így is a régió átlaga alatt van.
A legfelső kategóriás irodák bérleti díja a régió legtöbb városában stabil, Budapesten enyhén emelkedik. Igazán erőteljes növekedést Varsó és Moszkva legdrágább irodái láttak 2007-ben. Ma az orosz főváros világ negyedik legdrágább irodapiacának számít. Colin Waddell kiemelte: „A régió árollója a következő években várhatóan tovább nyílik a legolcsóbb lokáció és Moszkva között.
