Megindult a kamatemelés, mit jelent ez a hitelfelvevőknek, mit lehet és érdemes most tenni?

2011 után most először hajtott végre kamatemelést az MNB. Egyelőre csupán óvatos elmozdulásról van szó, az egynapos (bankok számára elérhető) betéti kamatot emelte meg 0,1 százalékponttal a jegybank, a köztudatban alapkamatként értelmezett 0,9%-os kamatmérték nem változott. Milyen jelentőséggel bír mindez a hiteleink és megtakarításaink szempontjából? Mi várható a 0,9%-os alapkamat jövőjét illetően? Gyorselemzés a Bankmonitortól.










A kormány milliárdokat költ kertekre

A kormány kétmilliárd forintos programot indít a települések határaiban található zártkerti ingatlanok fejlesztésére, a cél, hogy ezeken a földeken újrainduljon a gazdálkodás.






Valóra válik, amit Lázár János 2017 végén megígért

A fővárosi önkormányzat 11,2 milliárd forint plusz 3 milliárd forint áfa áron eladja a Bálna épületét a magyar államnak, a szerződés már készen van, csak az önkormányzat közgyűlésének kell még rábólintania. A piacot és az Új Budapest Galériát valószínűleg kipaterolják. Lázár János 2017 végén azt mondta, az épület a Magyar Turisztikai Ügynökségé lesz.



A küszködő lakáshitelesek lerohanták a mentőprogramot kapuzáráskor

Az utolsó rohamban még 1850 bedőlt hiteles ingatlan került be az adósmentő programba, ezek felvásárlására és tehermentesítésére a kormány 6,3 milliárd forintot csoportosított át a költségvetésben. Az utolsó körben mentett hitelesek kapásból vissza is vásárolhatják az ingatlanjaikat nagyon kedvező feltételekkel az eszközkezelőtől. A programba összesen több mint 36 ezer ingatlan került be, bérlőik választhatnak, hogy egy összegben vagy részletre vásárolják-e vissza az ingatlanjaikat, esetleg maradnak az állam bérlői.


A devizahiteles Lovasné ügye az Erste ellen nem áll jól az Európai Bíróságon

Az Európai Bíróság főtanácsnoka szerint lényegét tekintve nem vet fel az uniós joggal kapcsolatos aggályokat a magyarországi fogyasztói hitelszerződések azon feltétele, amelynek értelmében a hiteladós tartozásának mindenkori összegét a pénzintézet egyoldalú nyilatkozata állapítja meg úgy, hogy e nyilatkozatról olyan közjegyzői okirat állíttatható ki, amellyel az adóssal szemben közjegyzői végrehajtási eljárás indítható.