Fazekas Géza az elhangzottakról nem beszélt. Kérdésre válaszolva azonban megerősítette: a nyomozóhatóság jogsegély keretében igyekszik tisztázni azt a sajtóhírt, miszerint az értékesített ingatlant egy évvel később az orosz állam hétszeres áron vette volna meg. 

A Vedomosztyi című üzleti lap korábban azt írta: a magyar fél eladta az épületet a Diamond Air luxemburgi cégnek 2008 márciusában, akkori árfolyamon 511 millió rubelnek megfelelő összegért, és a regionális fejlesztési minisztérium ugyanezt az épületet - bár valószínűleg már telekkel együtt - megvette egy meg nem jelölt tulajdonostól 2009-ben hétszer annyiért, vagyis 3,5 milliárd rubelért.

A 2009 novembere óta tartó eljárás három gyanúsítottját - Horváthné Fekszi Márta volt külügyi államtitkárt, Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezetőjét és Székely Árpád volt moszkvai nagykövetet - két hete vették őrizetbe, majd szabadlábra helyezte őket a Pesti Központi Kerületi Bíróság. 

A gyanúsítottak a nyomozóhatóság szerint - az árfolyamveszteségre is tekintettel - a magyar államnak összesen csaknem 7 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a moszkvai ingatlanügylettel.

A volt magyar kereskedelmi épület Moszkvában

A megalapozott gyanú lényege szerint az akkori moszkvai magyar nagykövet - a Külügyminisztérium mint vagyonkezelő nevében eljárva - érvényes felhatalmazás hiányában, a vagyonkezelésre vonatkozó jogszabályok megkerülésével 2008. március 14-én szerződést írt alá egy ismeretlen tulajdonosi hátterű, külföldi bejegyzésű társaság képviselőjével a magyar állam tulajdonát képező, a külügyi tárca vagyonkezelésében lévő moszkvai kereskedelmi képviselet elidegenítéséről.

A szerződés 23,6 millió amerikai dollár vételárat tartalmazott, amely jóval kevesebb az ingatlan moszkvai piaci forgalmi értékénél. A vevő cég közvetlenül a szerződéskötés után a vételárból 21,3 millió dollárt utalt át a magyar állam részére, ezt az összeget az MNV Zrt. értékesítési bevételi számláján írták jóvá, és 3,5 milliárd forintra váltották át.

Az ügyészség szerint a jogszerűtlenül megkötött, előnytelen szerződésről mind Horváthné Fekszi Márta akkori államtitkár, mind pedig Tátrai Miklós tudott, ennek ellenére azt a látszatot igyekeztek kelteni, hogy az értékesítés még nem történt meg.