A kiskereskedelmi szabadverseny a vásárlók, fogyasztók érdekeit szolgálja. Az elmúlt években az élelmiszerek inflációja az általános fogyasztói árnövekedés alatt maradt, ami jelentős részben az erős versenynek volt köszönhető. Ha csökken a verseny, akkor ez változhat - összegezhető az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK), a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ) és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) álláspontja.  

Szabó Péter Dániel

Mint írják, jelenleg sem lehet kontroll nélkül kereskedelmi létesítményt építeni Magyarországon; a fenntarthatóság szempontja a jelenlegi jogszabályi keretek között is érvényesíthető. Ezt garantálják egyebek mellett a különböző építésszabályozási eszközök és a kötelező hatástanulmányok is.

Túry Gergely

Abban az esetben, ha a jogalkotó újra kívánja szabályozni ezt a területet, az egyesületek felajánlják a szakmai tudásukat és segítségüket a törvényalkotónak. A Parlament előtt lévő törvénytervezet és azon belül a kereskedelmi központok létesítésére előírt moratórium számos ponton veszélyt hordoz a gazdaság növekedésére és a foglalkoztatásra nézve, valamint tovább mélyíti az építőipar és a kereskedelem válságát - vetítették előre a szervezetek.

Várható negatív hatások

Az építőipar hanyatlása fokozódna a törvény hatására, hiszen a kereskedelmi létesítmények építése a magasépítés jelentős százalékát adja. Az építőipar árbevétele soha nem látott mélységekbe esett vissza, a 2011. júliusi KSH adatok szerint az építőipari termelés volumene 15,4%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Ez annyit jelent, hogy az építőipari termelése csökkenése továbbra is gyorsul, ami nagy hatással van a hazai GDP-re is - vélik a szervezetek.

Emlékeztetnek: a kereskedelmi szektor önmagában is jelentős foglalkoztató, hiszen egy bevásárlóközpont átlagosan ezer, míg egy hipermarket négy-ötszáz embernek ad munkát. A MBSZ adatai szerint 2010-ben a bevásárlóközpontok, retail parkok, factory outletek és strip mall-ok 56 900, míg a hipermarketek további 51 960 főt alkalmaztak, azaz összesen majdnem 110 000 embernek biztosítottak munkahelyet. Az idén építés alatt lévő, több mint háromszázezer négyzetméter kereskedelmi egység több tízezer újabb munkahelyet teremtene.

A KSH adatai alapján az országos kiskereskedelmi üzlethálózatban, valamint a csomagküldő kiskereskedelemben az év első  hét hónapban 4278 milliárd forintot ért el a forgalom. A kiskereskedelmi forgalom a GDP tíz százalékát adja. A kereskedelem akár átmeneti korlátozása lassítani fogja a GDP-növekedést és a gazdasági fellendülést.