Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A végleges adatok szerint több mint négyezer érvényes pályázatot fogadott be a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a napkollektoros pályázaton, az átlagos támogatási összeg 650 ezer forint volt – közölte a Napi Gazdaság.
A beérkezett 5686-ból összesen 4275 érvényes pályázatot fogadott be a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a májusban zárult, az Új Széchenyi-terv Zöld Beruházási Rendszer napkollektor-rendszerek kiépítését támogató kiírásán − közölte a Napi Gazdaság kérdésére a tárca.
Az NFM szerint 4 ezer pályázatnál született már meg a támogatási döntés, ami az eredeti keretösszegnek megfelelő, közel 3 milliárd forint támogatási értéket jelent. A minisztérium úgy kalkulál, hogy a több mint négyezer támogatási döntéssel rendelkező pályázat 6,5 milliárd forint értékű beruházást eredményez majd.
A pályázók átlagosan több mint 650 ezer forint támogatást igényeltek, az átlagos beruházási költség pedig 1,43 millió forint. A pályázatot tavaly októberben írták ki, majd többszöri meghosszabbítással május közepére merült ki a rendelkezésre álló keretösszeg.
A pályázati forrás a teljes beruházási érték 50 százalékát fedezhette, lakásonként legfeljebb 800 ezer forint vissza nem térítendő, utófinanszírozású támogatáshoz juthattak a napkollektoros rendszerben gondolkodók.
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A vállalkozások számára egyre vonzóbb lehetőség saját célra villamos energiát termelni, különösen a napenergia hasznosítása révén.
A forint jelentős árfolyamingadozása érdemben megnehezíti az olyan beruházások finanszírozását, amelyek importhányadot tartalmaznak.
Kissé félresikerült módon, mégis ünnepélyesen indult el 35 éve a budapesti tőzsde, de sokan feltették a kérdést, vajon készen áll-e erre Magyarország. Ma a tőzsde csak elvétve kerül be a kis hírek közé – pedig az igazán nagy hibát nem a BÉT-en követték el, hanem a magyar cégvilággal van baj.
Az orosz elnök arról is beszélt, hogy nem zárja ki az észak-ukrajnai Szumi város elfoglalását, hogy „biztonsági övezetet” hozzanak létre.
Tavaly már 9 milliárd forint veszteséget fialt a kormány által felhizlalt Magyar Vagonnak a nagy egyiptomi kocsimegrendelés.
Trump, Irán és Magyarország a címlapokon a külföldi lapoknál. Nemzetközi lapszemle.
Átláthatóbbá és rugalmasabbá szeretnék tenni a kerti kutak bejelentésének, engedélyezésének és ellenőrzésének folyamatát.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.