Tényleg lemondanak félmillió forintról a devizahitelesek?

Húsz munkanapjuk van arra a magyarországi devizahiteleseknek, hogy egy tollvonással megszabaduljanak körülbelül félmillió forintnyi hitelköltségüktől. Ennyi kamat megfizetésétől mentesülnek ugyanis oly módon, hogy az állam és a hitelintézetek átvállalják helyettük a gyűjtőszámlára kerülő árfolyam-különbözet kamatrészét a PSZÁF különböző forgatókönyveket figyelembe vevő számításai szerint. Ennyi idő maradt ugyanis 2012. december 31-ig, azaz addig, amíg a devizahitelesek jelentkezhetnek az árfolyamgátra a hitelintézetüknél.

Szeptember végéig a mintegy 450 ezer lehetséges igénybe vevőnek csupán 14,4 százaléka lépett be a konstrukcióba.

Melyek is a legfontosabb tudnivalók az árfolyamgáttal kapcsolatban? A Lakásfókusz lakossági ingatlanos blog megmondja.

• Ki jelentkezhet az árfolyamgátra, illetve kinek lehet érdemes?
  Fontos tudni, hogy a jogszabályok szerint csak a devizaalapú jelzáloghitellel rendelkező adósok jogosultak az igénybevételre, akik 90 naposnál rövidebb csúszásban vannak a kölcsönükkel, emellett szintén előírás, hogy a hitelük összege a folyósításkor nem érte el a 20 millió forintot. Nem élhetnek a lehetőséggel azok sem, akiknek ingatlanjuk végrehajtás alatt áll. A programban való részvétel azoknak az adósoknak lehet különösen ajánlott, akiknek esetleg jelenleg törlesztési nehézségeik vannak, de megítélésük szerint pénzügyi kilátásaik hosszabb távon – 3-5 éves időtartamban – javulni fognak.
• Meddig lehet jelentkezni?
  A határidő 2012. december 31, eddig az időpontig kell benyújtania a fogyasztónak az írásbeli kérelmét a hitelező intézményhez. Fontos tudni, hogy ez nem a hiánytalan igénylési dokumentáció benyújtásának, illetve a gyűjtőszámlahitel szerződés megkötésének a határideje, tehát eddig az időpontig elég csupán az írásbeli kérelmet beadni.
• Mi az árfolyamgát konstrukció lényege?
  A rendszerhez csatlakozott adósok a hitelüket maximum 60 hónapon keresztül, de legkésőbb 2017 júniusáig rögzített árfolyamon törleszthetik. Ez a rögzített árfolyam svájci frank esetében 180, euró esetében 250, japán jen esetében 2,5 forint.
  A fix és az aktuális árfolyam közötti különbözet egy gyűjtőszámlán halmozódik a rögzítés időtartama alatt, tulajdonképpen mintegy jövőbeni tartozásként. A felhalmozott tartozás után kamatot is kell fizetni, amelynek mértéke nem lehet magasabb, mint a három havi BUBOR. Fontos azonban kalkulálni azzal, hogy a rögzített időszak letelte után a törlesztőrészlet a gyűjtőszámlán felhalmozott összeggel megemelkedik.
  Mindenképpen érdemes tudni azonban azt, hogy a gyűjtőszámlán felhalmozott összeg két részből áll, a felvett hitel tőkerészéből, valamint a kamatokra eső árfolyam-különbözetből. Ez azért különösen fontos, mert a gyűjtőszámlán felhalmozódott összegből az ügyfélnek a rögzített időszak lejárta után csak a tőkerész árfolyam-különbözetét kell megfizetnie a törlesztőrészletekben, a kamatokra eső árfolyam-különbözetet nem. Ezt ugyanis 50-50 százalékban az állam és a hitelt nyújtó bank állja. Ez tulajdonképpen a tartozás egy részének elengedését jelenti, és ez az a körülbelül félmilliós összeg, amit a PSZÁF statisztikái szerint meg tudtak „spórolni” maguknak azok az adósok, akik jelentkeztek a rendszerbe.
• Mi van akkor, ha a rögzítés ideje alatt elszáll a forint? Mi védi meg az adóst attól, hogy hatalmas összegűre nőjön emiatt a gyűjtőszámláján felhalmozott tartozás?
  Erre vonatkozóan is tartalmaz „védelmi mechanizmust” az árfolyamgát rendszere. Azért, hogy az ügyfelek mentesüljenek az esetleges szélsőséges árfolyam-ingadozások hatása alól, a jogszabály maximális árfolyamokat határozott meg, amelyeket ha meghalad a piaci árfolyam, akkor sem nőhet tovább a gyűjtőszámla-hitel egyenlege, mert az erre a részre eső árfolyam-különbözetet teljes egészében az állam fizeti ki. Ezek a „maximált” árfolyamok a következők: 270 HUF/CHF, 340 HUF/EUR és 3,3 HUF/JPY.
• Mi védi az adósokat attól, hogy a rögzítés után egyszerre szakadjon rájuk a tartozás, és emiatt hirtelen és drasztikusan megemelkedjen a törlesztő részletük?
• A konstrukció ez ellen is véd: a jogszabály ugyanis előírja, hogy a gyűjtőszámla-hitel után fizetendő törlesztőrészlet mértékét a hitelt nyújtó pénzügyi intézmény több körülmény együttes figyelembe vételével úgy köteles megállapítani, hogy a gyűjtőszámla-hitel után fizetendő törlesztőrészlet – a kamattal és egyéb költségekkel együtt – ne haladja meg a rögzítés periódusa alatt fizetett utolsó törlesztőrészlet 15 százalékát.
• Hogyan lehet még többet spórolni az árfolyamgáttal a konstrukció által nyújtott közvetlen előnyökön kívül?
• Az árfolyamgát igénybe vételével amellett, hogy a hitelének (annak kamatának) egy részétől megszabadulhat az ügyfél, és azáltal, hogy a havi kiadásai csökkennek, újabb spórolási lehetőségek nyílnak meg, amelyekkel tovább csökkentheti végső soron az adósságát. A csökkenő havi törlesztőrészleteken megspórolt összeget ugyanis tovább növelheti különböző megtakarítási formákkal, például ha bankbetétben helyezi el a pénzét, vagy állami támogatással járó lakás-takarékpénztári konstrukcióban kezd gyűjtögetni. Szintén jó megoldás lehet a tartós befektetési szerződés, a megtakarítási számla, az állampapír, vagy a nyugdíj-előtakarékossági számla is. Azért is célszerű fialtatni és nem „felélni” a felszabadult összegeket, mert így az ügyfél még inkább képes lesz az árfolyamrögzítés futamidejének lejárta utáni terheket is fizetni.