Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Az eredetileg másfél millió lakónak tervezett új városközpont tíz éve áll készen, 300 ezer lakásának ugyanakkor alig tíz százalékát lakják, a felhőkarcolókkal, irodaházakkal, iskolákkal, üzletközpontokkal teli város így szellemvárosként hat. Soksávos útjain szinte nem közlekedik autó, reptere ugyancsak kong az ürességtől. A kietlenség még a Google térképszolgáltatásán is észlelhető.
A várost eredetileg azért építették, hogy oda költözhessenek a környező szénbányák munkásai. Az építkezés a központi kormány gazdaságösztönzési programjának része volt. Az évente 20 új város felépítését célul kitűző terv megvalósításával a városi lakosság arányát akarták növelni, a vidéken dolgozókat a városokba terelni, egyidejűleg enyhíteni a sokmilliós nagyvárosok zsúfoltságát. A városépítés a munkahelyek teremtése mellett ráadásul nagymértékben hozzájárult az építő- és ingatlanipar, ezáltal a kelet-ázsiai ország gazdaságának növekedéséhez.
A gazdaság szárnyalásával párhuzamosan ugyanakkor az elmúlt fél évtizedben az átlagos ingatlanárak megtriplázódtak Kínában, és a túlfűtött ingatlanpiacot másfél év alatt sem sikerült lehűteni. A munkások a városi lakásokat nem tudják megfizetni, a más városokban lakók pedig ritkán adják fel otthonukat, hogy egy újba költözzenek.
Ordosz esetében az is probléma, hogy az építkezések kivitelezését a városi kormány sokszor kétes hátterű alvállalkozóknak adta ki. Ezek a hivatalos bankrendszeren kívüli, úgynevezett árnyékbankrendszer szereplőitől vettek fel projektjeikhez nagyarányú hiteleket, amelyeket most nem képesek visszafizetni, mivel az ingatlanokat és üzlethelyiségeket nem tudják értékesíteni.
A sanghaji értékpapírpiaci szaklap, a Shanghai Csengcsuan Pao szerint a visszafizetésre váró ordoszi kintlevőségek összege 2013 végén a 100 milliárd jüant (3,8 milliárd forint) is meghaladta, ezeknek akár a fele is rossz hitel lehet. Az építkezések befagyasztása a helyzet további romlásának első lépcsője, de a városnak hosszú távú stratégiát kell kidolgoznia.
Ordosz nem az egyetlen, lakó nélkül maradt város, ezekből tucatnyi van már Kínában. A szellemvárosok léte a gazdasági növekedés törékenységére is rámutat, a jelenség az ingatlanpiaci buborék létezése mellett érvelők egyik ütőkártyája.
Ordoszról ide kattintva láthatóak fotók.
