Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az eredetileg másfél millió lakónak tervezett új városközpont tíz éve áll készen, 300 ezer lakásának ugyanakkor alig tíz százalékát lakják, a felhőkarcolókkal, irodaházakkal, iskolákkal, üzletközpontokkal teli város így szellemvárosként hat. Soksávos útjain szinte nem közlekedik autó, reptere ugyancsak kong az ürességtől. A kietlenség még a Google térképszolgáltatásán is észlelhető.
A várost eredetileg azért építették, hogy oda költözhessenek a környező szénbányák munkásai. Az építkezés a központi kormány gazdaságösztönzési programjának része volt. Az évente 20 új város felépítését célul kitűző terv megvalósításával a városi lakosság arányát akarták növelni, a vidéken dolgozókat a városokba terelni, egyidejűleg enyhíteni a sokmilliós nagyvárosok zsúfoltságát. A városépítés a munkahelyek teremtése mellett ráadásul nagymértékben hozzájárult az építő- és ingatlanipar, ezáltal a kelet-ázsiai ország gazdaságának növekedéséhez.
A gazdaság szárnyalásával párhuzamosan ugyanakkor az elmúlt fél évtizedben az átlagos ingatlanárak megtriplázódtak Kínában, és a túlfűtött ingatlanpiacot másfél év alatt sem sikerült lehűteni. A munkások a városi lakásokat nem tudják megfizetni, a más városokban lakók pedig ritkán adják fel otthonukat, hogy egy újba költözzenek.
Ordosz esetében az is probléma, hogy az építkezések kivitelezését a városi kormány sokszor kétes hátterű alvállalkozóknak adta ki. Ezek a hivatalos bankrendszeren kívüli, úgynevezett árnyékbankrendszer szereplőitől vettek fel projektjeikhez nagyarányú hiteleket, amelyeket most nem képesek visszafizetni, mivel az ingatlanokat és üzlethelyiségeket nem tudják értékesíteni.
A sanghaji értékpapírpiaci szaklap, a Shanghai Csengcsuan Pao szerint a visszafizetésre váró ordoszi kintlevőségek összege 2013 végén a 100 milliárd jüant (3,8 milliárd forint) is meghaladta, ezeknek akár a fele is rossz hitel lehet. Az építkezések befagyasztása a helyzet további romlásának első lépcsője, de a városnak hosszú távú stratégiát kell kidolgoznia.
Ordosz nem az egyetlen, lakó nélkül maradt város, ezekből tucatnyi van már Kínában. A szellemvárosok léte a gazdasági növekedés törékenységére is rámutat, a jelenség az ingatlanpiaci buborék létezése mellett érvelők egyik ütőkártyája.
Ordoszról ide kattintva láthatóak fotók.
