A Néprajzi Múzeum Városligetbe tervezett új épülete az intézmény minden elvárásának megfelel, hiszen a tervek mind a muzeológusok, mind a látogatók igényeit figyelembe véve készültek el - mondta Kemecsi Lajos, a múzeum főigazgatója egy budapesti kerekasztal-beszélgetésen szerdán.

Az igazgató elmondta, hogy a Néprajzi Múzeum esetében a fejlesztés során a múzeum megfogalmazhatta paramétereit, a három évig tartó előkészítő munka alatt részletesen kidolgozhatta igényeit saját gyűjteményéhez, kiállítási politikájához, tudományos tevékenységéhez, a látogatói vizsgálat eredményéhez igazodva. Ezek alapján írták ki később a tervpályázatot és született meg az építészeti program.

Mint mondta, szerinte a pályázaton nyertes épület egy nagyon korszerű, ma Magyarországon még nem működő múzeumtípus meghonosítására ad lehetőséget, a Néprajzi Múzeum ugyanis soha nem működött olyan épületben, amelyet múzeumnak építettek.  Kemecsi azt mondta, jelenleg sem ideálisak a működési körülményei sem a Kossuth téri épületben, sem pedig abban a tekintetben, hogy a gyűjteményi raktározásra egy törökbálinti raktárat kénytelenek használni.

Az igazgató szerint a beruházás nem veszélyezteti a Városliget zöld állományát, hiszen a múzeum új épülete egy most parkolóként funkcionáló betonterületre épülne. Az igazgató kitért arra is, hogy a gyűjteménytárolás problémáját az egykori, ma üresen álló Szabolcs utcai kórház területén létrejövő, a legmodernebb technikákkal felszerelt Országos Múzeumi Raktározási és Restaurálási Központ (OMRRK) oldja majd meg.

A Néprajzi Múzeum 1872-től 1892-ig a Magyar Nemzeti Múzeum épületében működött, 1892-ben a Várkert Bazárba költöztették, de a nem megfelelő körülmények miatt 1893-ban már egy Csillag utcai bérház lakásaiban működött. Itt készült első állandó kiállítása is. 1906-ban a Millenniumi Kiállításból megmaradt Városligeti Iparcsarnok üresen álló épületébe költöztették, innen az épületet és a gyűjteményt ért viharkár miatt 1924-ben ment tovább a múzeum a Tisztviselőtelepi Gimnázium üres épületébe. A népligeti iskolaépületben 1929-től harminc teremben tárta a látogatók elé gazdag anyagát. A múzeum formális önállóságát 1947-ben nyerte el, amikor szervezetileg is kivált a Nemzeti Múzeum kötelékéből, és országos hatáskörű önálló intézmény lett. 1975-ben költözött a Kúria volt épületébe a Parlamenttel szembe.