Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
A címben szereplő ravasz kérdést a Wendover Productions most megjelent ismeretterjesztő videója tette fel. New York a manhattani felhőkarcoló-rengeteggel sokkal sűrűbbnek tűnik, mint a nála „laposabb” Párizs, a tény azonban az, hogy az amerikai város népsűrűsége (10 ezer 500 fő négyzetkilométerenként) csaknem fele a francia fővárosénak (22 ezer fő négyzetkilométerenként).
Ahhoz, hogy olyan várost találjunk Európában, mint New York, egészen a hatodik legsűrűbben lakott településig kell elmennünk, vagyis Lyonig.
A megfejtés természetesen a városok eltérő szerkezetében rejlik: hiába van New Yorknak borzasztóan zsúfolt belső területe, az azon kívül eső részek sokkal kevésbé sűrűn lakottak.
Az ismeretterjesztő videó jól elmagyarázza (angolul), hogy milyen történelmi okokra vezethető vissza az eltérő városszerkezet. Mivel az európai nagyvárosok értelemszerűen sokkal régebbi alapításúak, fejlődésük jelentős része arra az időszakra esik, amikor a településen belüli távolságokat gyalogszerrel be kellett tudni járni. Ezeken a helyeken tehát jellemzően a város központjában laktak, és laknak ma is a gazdagabb rétegek.
Az Egyesült Államokban ezzel szemben a nagyvárosok fejlődése már arra a korszaka esett, amikor a vasúti közlekedés lehetővé tette, hogy a gazdagok inkább a városközpontokon kívüli nagyobb, tágasabb birtokokon éljenek. Az amerikai nagyvárosok központjaira jellemző magas bűnözési ráta egészen az utóbbi időkig rá is erősített arra a trendre, hogy aki teheti, az inkább a kiköltözés és a munkába ingázás mellett döntsön. Az európai és amerikai városokra rávetített jövedelmi eloszlások egyértelműen mutatják az ellentétes trendet.
