Nagyjából három, de új építésűből is legalább két hasonló méretű családi ház árát, 150 millió forintot kérnek egy 120 négyzetméteres lakásért a városszerte reklámozott Római Lakópart elnevezésű ingatlanegyüttesben. A penthouse lakás terasza 60 négyzetméteres, de szakértők szerint ennek általánosan csak a harmadát, azaz jelen esetben 20 négyzetmétert illik a hasznos alapterületbe beszámolni. Ezzel a kalkulációval a négyzetméterár eléri az egymillió forintot. Vagyis a Várban és a Rózsadombon jellemzően 800–900 ezer forintos négyzetméteráron kínált ingatlanokon is túltesz a fejlesztő, a Wallis-alapító Nagy György érdekeltségébe tartozó Westbay-csoport Terrassa Kft.-je. Néhány lakásépítővel együtt még az előtt kapta meg az építési engedélyt, hogy a kerületi önkormányzat változtatási tilalmat rendelt el a területre. Kivitelezőként pedig a miniszterelnök barátjaként ismert Garancsi István Market Zrt.-je kereshet különösen jól a lakóparképítésen, sőt finanszírozóként is az ő érdekeltsége, a Duna Takarék tűnik fel.

A Duna-parti ingatlanegyüttes az ígéretek szerint 2017 végére készül el, függetlenül attól, hogy a mobilgátat elkezdik-e addig felhúzni, avagy sem. A két épület összesen 50 „apartmanjának” értékesítésével megbízott közvetítők azt mondják, ha lesz mobilgát, akkor jócskán felértékelődnek a parton vásárolt lakások. Az egymilliós négyzetméterárba a szakértők szerint ezt alighanem már bekalkulálták. Az ugyanis már biztos, hogy a mobilgátat a lakópark és a Duna közé fogja felállítani a főváros.

„A Rómain 600–700 ezer forintnál magasabb egységár nem indokolt, még igazán különleges panoráma, dunai kilátás esetében sem” – szögezte le a HVG-nek egy ingatlanszakértő, aki szerint az apartmanok luxus minősítése is megkérdőjelezhető. A 8 négyzetméteres fürdőszoba és a 2,8 méteres belmagasság semmiképpen nem ad nagy tereket, ráadásul a 60 négyzetméteres terasz is két külön részből áll össze. Társasházi lakások egyébként is maximum 70–80 millió forintért kelnek el, a Rómain elkért négyzetméterárak még a Pasa Parkban sincsenek – mondják szakértők. Nem is beszélve arról, hogy a Római üdülőövezeti besorolású, vagyis elvileg csak nyaralóként lehet ott lakásokat eladni. Nyilván ezzel magyarázható az apartman elnevezés – a lakópart név pedig egyenesen fricska.

Nem véletlen az sem, hogy a legnagyobb lakás 120 négyzetméteres a Római Lakópartban, az ötszázalékos lakásáfa ugyanis legfeljebb 150 négyzetméterig él. A terasz pedig akkor számít bele az alapterületbe, ha fedett – a jellemzően a felső szintre tervezett penthouse fölé lógó tető azonban nem minősül annak. Ehhez képest egy lakás felépítésének költsége a legkapósabb budapesti telkeken is négyzetméterenként 400–450 ezer forint körüli összegre tehető. A Terrassa vélhetően az államtól vásárolta a telket még 2007-ben, amikor a mobilgát legfeljebb vágyálom volt, vagyis a mai telekáraknál kevesebbet fizethetett érte.

Irreálisnak tűnnek Garancsi bevételi vágyai a Kopaszi-gáton is, ahol nemcsak kivitelezőként, de telektulajdonosként és fejlesztőként is feltűnik, és a városban először toronyházat is építhet. Az 54 hektáros újbudai telek megvásárlását tavaly az állami tulajdonú Eximbank segítette 52 millió euróval, azaz nagyjából 16,5 milliárd forinttal. Részben a Duna közelségére hivatkozva ott is 800 ezer forintos négyzetméterárakat álmodtak meg, ennyiért azonban legfeljebb a felső szinten elhelyezkedő, panorámás otthonok kelhetnek el. Az alsóbb szinteken és a másik oldalon kínált otthonok egy része vagy a forgalmas Budafoki útra és a Kelenföldi Erőműre néz, vagy a zajos vasút közelében fekszik. A luxustól, de még a kényelemtől az is távol esik, hogy 109 négyzetméterre öt szobát terveztek. Mindenesetre ebből a lakástípusból az összes eddig meghirdetett már a tervezőasztalról elkelt. Ráadásul az első beköltözőknek 8–10 évig biztosan el kell viselniük a környék nyugalmát megzavaró, zajos építkezéseket. Több ezer lakást terveznek ugyanis a beruházók. Ezzel a sokadalommal és a 8–9 négyzetméteres szobákkal azonban a BudaPartot nem sokáig lehet megmenteni a lakótelep elnevezéstől.