Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
Nagyjából három, de új építésűből is legalább két hasonló méretű családi ház árát, 150 millió forintot kérnek egy 120 négyzetméteres lakásért a városszerte reklámozott Római Lakópart elnevezésű ingatlanegyüttesben. A penthouse lakás terasza 60 négyzetméteres, de szakértők szerint ennek általánosan csak a harmadát, azaz jelen esetben 20 négyzetmétert illik a hasznos alapterületbe beszámolni. Ezzel a kalkulációval a négyzetméterár eléri az egymillió forintot. Vagyis a Várban és a Rózsadombon jellemzően 800–900 ezer forintos négyzetméteráron kínált ingatlanokon is túltesz a fejlesztő, a Wallis-alapító Nagy György érdekeltségébe tartozó Westbay-csoport Terrassa Kft.-je. Néhány lakásépítővel együtt még az előtt kapta meg az építési engedélyt, hogy a kerületi önkormányzat változtatási tilalmat rendelt el a területre. Kivitelezőként pedig a miniszterelnök barátjaként ismert Garancsi István Market Zrt.-je kereshet különösen jól a lakóparképítésen, sőt finanszírozóként is az ő érdekeltsége, a Duna Takarék tűnik fel.
A Duna-parti ingatlanegyüttes az ígéretek szerint 2017 végére készül el, függetlenül attól, hogy a mobilgátat elkezdik-e addig felhúzni, avagy sem. A két épület összesen 50 „apartmanjának” értékesítésével megbízott közvetítők azt mondják, ha lesz mobilgát, akkor jócskán felértékelődnek a parton vásárolt lakások. Az egymilliós négyzetméterárba a szakértők szerint ezt alighanem már bekalkulálták. Az ugyanis már biztos, hogy a mobilgátat a lakópark és a Duna közé fogja felállítani a főváros.
A Római Lakópart földmunkálatai. Térerő
Fazekas István
„A Rómain 600–700 ezer forintnál magasabb egységár nem indokolt, még igazán különleges panoráma, dunai kilátás esetében sem” – szögezte le a HVG-nek egy ingatlanszakértő, aki szerint az apartmanok luxus minősítése is megkérdőjelezhető. A 8 négyzetméteres fürdőszoba és a 2,8 méteres belmagasság semmiképpen nem ad nagy tereket, ráadásul a 60 négyzetméteres terasz is két külön részből áll össze. Társasházi lakások egyébként is maximum 70–80 millió forintért kelnek el, a Rómain elkért négyzetméterárak még a Pasa Parkban sincsenek – mondják szakértők. Nem is beszélve arról, hogy a Római üdülőövezeti besorolású, vagyis elvileg csak nyaralóként lehet ott lakásokat eladni. Nyilván ezzel magyarázható az apartman elnevezés – a lakópart név pedig egyenesen fricska.
| Lex Római? |
Az óbudai önkormányzat után Tarlós István is változtatási tilalmat rendelt el a Római-parton, pontosabban annak a víz és a sétány közti területén, amely a főváros tulajdona. Nem mintha ott sokan építkezni akarnának, de a főpolgármester nyilván jó marketingfogásnak gondolja a dupla szigort az ingatlanmutyivád közepette. Csakhogy például a Terrassa Kft. Római Lakópartjának építését – s vele együtt még pár kisebb társasházét, valamint a 22 villából megálmodott The Village nevű parkét – már júniusban sem lehetett volna megakadályozni, amikor Béres András, az Együtt–PM képviselője azt javasolta, hogy a kerületi önkormányzat lépjen fel. A Terrassa május 24-én adta be építésiengedély-kérelmét, és július 11-én meg is kapta. A hiánypótlásra adott időt leszámítva éppen 21 nap alatt jutott jogerős építési engedélyhez – pontosan ennyi a maximális ügyintézési idő. Bár a Rómain a jogszabályok szerint csak üdülőket lehet építeni, ha látják is a hatóságok, nincs eszközük és joguk megakadályozni, ha bárki életvitelszerűen használja ott felépült ingatlanát. Bús Balázs III. kerületi polgármester szerint egyetlen módszerrel lehetne meggátolni, hogy lakásként használt üdülők további százai keletkezzenek a Rómain: ha a területet visszaminősítenék a jelenlegi úgynevezett beépítésre szánt üdülőterületből – az építkezéseket sokkal szigorúbban korlátozva – szimpla üdülőterületté. A mai minősítés egyébként 1998-ban született meg, akkor a fővárosi keretszabályozási tervet vette át az óbudai önkormányzat, és így, a magasabb rendű jogszabályhoz kötelezően alkalmazkodva alkotta meg a helyi szabályozást. „Ha visszaminősítenénk a területet, a telektulajdonosok százmilliós kártérítési pereket akasztanának a nyakunkba” – mutat rá Bús Balázs. Hasonló esetben, Békásmegyer-Ófaluban már óriási összeg terhelte az önkormányzat kasszáját: „Hiába érveltünk, hogy akkor is a magasabb rendű, fővárosi jogszabályt vezettük át a kerületi szabályozáson, a kártérítés 70 százalékát velünk fizettették meg, csak 30 százalék jutott a fővárosra” – mondja a polgármester. |
Nem véletlen az sem, hogy a legnagyobb lakás 120 négyzetméteres a Római Lakópartban, az ötszázalékos lakásáfa ugyanis legfeljebb 150 négyzetméterig él. A terasz pedig akkor számít bele az alapterületbe, ha fedett – a jellemzően a felső szintre tervezett penthouse fölé lógó tető azonban nem minősül annak. Ehhez képest egy lakás felépítésének költsége a legkapósabb budapesti telkeken is négyzetméterenként 400–450 ezer forint körüli összegre tehető. A Terrassa vélhetően az államtól vásárolta a telket még 2007-ben, amikor a mobilgát legfeljebb vágyálom volt, vagyis a mai telekáraknál kevesebbet fizethetett érte.
Irreálisnak tűnnek Garancsi bevételi vágyai a Kopaszi-gáton is, ahol nemcsak kivitelezőként, de telektulajdonosként és fejlesztőként is feltűnik, és a városban először toronyházat is építhet. Az 54 hektáros újbudai telek megvásárlását tavaly az állami tulajdonú Eximbank segítette 52 millió euróval, azaz nagyjából 16,5 milliárd forinttal. Részben a Duna közelségére hivatkozva ott is 800 ezer forintos négyzetméterárakat álmodtak meg, ennyiért azonban legfeljebb a felső szinten elhelyezkedő, panorámás otthonok kelhetnek el. Az alsóbb szinteken és a másik oldalon kínált otthonok egy része vagy a forgalmas Budafoki útra és a Kelenföldi Erőműre néz, vagy a zajos vasút közelében fekszik. A luxustól, de még a kényelemtől az is távol esik, hogy 109 négyzetméterre öt szobát terveztek. Mindenesetre ebből a lakástípusból az összes eddig meghirdetett már a tervezőasztalról elkelt. Ráadásul az első beköltözőknek 8–10 évig biztosan el kell viselniük a környék nyugalmát megzavaró, zajos építkezéseket. Több ezer lakást terveznek ugyanis a beruházók. Ezzel a sokadalommal és a 8–9 négyzetméteres szobákkal azonban a BudaPartot nem sokáig lehet megmenteni a lakótelep elnevezéstől.
