Bár még papíron is albérletként említjük a kiadó ingatlant, annak tiszta formája alig létezik Magyarországon.
Bérlet esetén a bérbeadó az ingatlan tulajdonosa, aki bérleti szerződést köt a bérlővel, albérlet esetén azonban az érintett személyek sora kiegészül egy harmadik személlyel, így jön létre a tulajdonos-bérlő-albérlő láncolata. Ebben az esetben a bérlő a tulajdonos hozzájárulásával a lakást vagy annak egy részét albérletbe adhatja, így a bérlő és albérlő között albérleti szerződés jön létre – magyarázza az Otthontérkép jogi szakértője dr. Hortobágyi Sándor.
Ez a rendszer leginkább Amerikából lehet ismerős, de Magyarországon is van rá példa. Ilyen esetekben kulcsfontosságú a tulajdonosi hozzájárulás vagy annak hiánya. Amennyiben a bérlő az ingatlant a bérbeadó (tulajdonos) hozzájárulásával adta albérletbe, az albérlő magatartásáért úgy felel, mintha az ingatlant maga használná.
Jogosulatlan átengedés esetén viszont a bérlő minden olyan kárért felel, amely e használatba adás nélkül nem merült volna fel, azaz adott esetben a vis maior problémákért is.
Ha albérlőként kerülünk abba a helyzetbe, hogy az ingatlan tulajdonosa utólag szerez tudomást a bérlővel kötött albérleti szerződésünkről, amit nem hagy jóvá, a bérbeadó jogosult a bérleti szerződés felmondására, amely az albérleti szerződést is érinti. Ha bérbeadóként (tulajdonosként) nem szeretnénk albérlőt, azt érdemes kikötni a bérleti szerződésben – valamint javasolt néha ellenőrizni, hogy a lakásban életvitelszerűen tartózkodik-e olyan személy, aki a bérleti szerződésünkben szerződő félként nem szerepel.
Ha bérlőként további albérletbe kívánjuk adni az ingatlant vagy annak egy részét a tulajdonos hozzájárulásán túl az esetleges jogviták elkerülése érdekében egy konkrét albérleti szerződés megkötése esetén érdemes egyedi hozzájáruló nyilatkozatot is aláíratni a bérbeadóval (tulajdonossal).