"Szürreális ez a helyet! Járvány nem sújtotta még a magyar ingatlanpiacot, a szerződésekben nem készültek fel erre. Négy-öt évnyi pereskedés kellene ahhoz, hogy jogilag kitisztuljon, hogyan kell ilyenkor megosztani a kockáaztokat a felek között" - jellemezte a HVG-nek a mostani állapotokat Békési Sándor ingatlanjogász. Hozzátette: a kormány kijárási korlátozásról szóló rendelete csalódást hozott a piaci szereplőknek, az ő szempontjukból fokozta a bizonytalanságot. A kereskedelmi ingatlanok esetében például ha a kormány korlátozta volna az üzletek, plázák nyitvatartását, lehetne azzal érvelni, hogy a helyiségeket nem lehet használni, így bérleti díjat sem lehet értük követelni.

De szívják a fogukat az irodaházak bérlői is, noha az ő jogi státuszuk egyértelműbb. Hiába váltott a zömük home office-ra, a kormányrendelet megengedi a munkába járást. Ezzel azonban a bérleti szerződés teljesítését elvben nem lehetetlenítette el a járvány, a díjakat tehát fizetniük kell – legfeljebb azzal érvelhetnek a csökkentés mellett, hogy az irodák rezsiköltsége alacsonyabb lett.

Nem véletlen, hogy erőteljes bérlői nyomás az üzleti ingatlanok esetében, még azok is bepróbálkoznak, akiknek nem is lenne erre szükségük. Ám ez a bérbeadók is nehéz helyzetbe hozza: ha a bérlők tömege nem fizet, és a bérbeadók emiatt a hitelmoratórium lejárta után sem tudnak törleszteni, a bankok átértékelik a rizikóssá vált hitelek mögötti fedezetet, felerősítve a máris elindult áresést.

Nem véletlen, hogy a bérlők szerint az állam csökkenthetné a bizonytalanságot azzal, ha átmenetileg felfüggesztené a bérleti díjak fizetését – mondja Békési.

További részletek a HVG legfrissebb számában és a hvg360-on.

Vezetőképünk illusztráció