szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Csúfos állapotban levő lakóházak, üresen álló szállodák, felállványozott műemlékek várják a főváros világörökségi területein, hogy régi pompájukban fogadják a külföldi turistákat, ha véget ér a járvány. Budapest 7+1 ismert épületének hányattatott sorsát idéztük fel.

Operaház

Ybl Miklós 1884-ben átadott, világhírű épületét nemcsak felújítják, de az ígéretek szerint az eredeti állapotára állítják vissza a belső tereket, emellett 21. századi színpadtechnikát szerelnek be a nyolcvanas évek örökségeként megmaradt NDK-s selejt helyett. Ez is magyarázhatja, hogy amíg az eredeti tervek még arról szóltak, hogy 2019. január 1-re lezárul a rekonstrukció, a 2017 őszén megkezdődött felújítás már lassan három éve húzódik, és a legfrissebb – januári – állapot szerint a társulat a 2021/2022-es évadra, vagyis legkorábban jövő ősszel költözhet vissza az épületbe.

©

A 9,2 milliárdos költségkeret is több mint háromszorosára nőtt már, legutóbb márciusban biztosított pár milliárd forint plusz pénzt a kormány az Andrássy úti palota, illetve a felújítással egy időben próbateremnek kialakított Kőbányai úti Eiffel-műhelyház rekonstrukciójára. Így a teljes költség már meghaladja az ötven milliárdot.

Drechsler-palota

Az Operánál sokkal inkább hányatott sorsú a vele szemben található, sokáig a Balettintézetnek helyet adó 24 lakásos bérház, a Drechsler-palota. A Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján 1886-ban átadott épület, amely a benne működő, a korabeli képekről ismert kávéházról kapta a nevét, 1993-ban került a VI. kerületi önkormányzathoz, négy évvel később pedig – néhány külföldi (offshore-stróman) cég után – előbb egy izraeli, majd egy portugál szállodaépítő befektetőhöz. Aztán nem történt semmi. Az állóvízbe 2013-ban dobott egy kavicsot Orbán Viktor, amikor Tarlós István főpolgármesternek egy közös buszozáson az épület előtt felvetette, szeretné visszaszerezni a portugáloktól, de ehhez a fővárosra is szüksége van: „kezdeményezzétek, hogy legyen egy ilyen törvény, és én csinálok egy olyat”.

©

A kisajátítás végül nem történt meg, de jött újabb tulajdonos, a katari QPR személyében, és egy újabb ígéret, megint csak egy luxusszálloda építéséről. 2017-ben pedig az újabb tranzakció, a vevő – egyben a jelenlegi tulajdonos – a Marriott lánchoz tartozó W Hotels Worldwide, amely azt ígérte, 2020-ra W Budapest néven nyit szállodát a palotában. Újabb több mint két év telt el, mire elkezdődtek a munkálatok, és ki tudja, mikor fejeződnek be.

Andrássy út 47.

A Liszt Ferenc térnél található bérház leginkább állványairól válhatott híressé az elmúlt évtizedekben. Pedig a Freund Vilmos és Quittner Ervin tervei alapján 1880-ban átadott, eklektikus stílusban épült palota neoreneszánsz díszfestéssel ellátott kapualja és főlépcsőháza is komoly értékkel bír, és a főváros történetének szerves része volt kávéháza, a Palermo, ahol Ady Endre és Molnár Ferenc köre is megfordult.

©

Ahogy eredetileg, úgy most is luxuslakásokat alakítanak ki az épületben, amelyet a kivitelező Bayer Construct Zrt. tervei szerint 2022-re adhatnak át.

Andrássy út 83–85.

2014 júliusában sokkolta a budapestieket a Kodály körönd egyik sarkán álló bérház felső szintjeit elpusztító tűz. Az Andrássy út 83-85. szám alatti ház kálváriája azonban nem ekkor kezdődött el. A négyszintes bérház építése 1882-ben kezdődött Kauser József tervei alapján, a MÁV Nyugdíjintézetének megbízásából. Az épület az államosítás után is a vasút tulajdonában maradt, 1952-ben viszont állami tulajdonba került. Hat évvel később tatarozták, ezután az állaga folyamatosan romlott.

©

2000-ben az önkormányzat a tetőszerkezet és az aládúcolt folyosó felújítása fejében adta át az épület felső szintjének lakásait és a tetőteret az Király utca 20-Alfa 1. Kft.-nek, amelynek helyét az SCD csoporthoz köthető offshore cég vette át. A következő 12 évben a szerződésmódosításokon túl azonban jobbára annyi történt, hogy 2005-ben a HVG korábbi cikkében „a nagy tőkeerős izraeli ingatlan-befektető cégek üzleti felhajtójaként” emlegetett Arie Yom-Tov izraeli üzletember projektcége vette át a beruházást, és már tulajdonjogot is kapott a bérleti jog helyett a felső szinti önkormányzati lakásokra. A felújítás azonban soha nem fejeződött be, az aládúcoláson túl mindössze egy később végzetesnek bizonyult bontás történt a tetőtérben, a ház pedig lassan életveszélyessé vált.

©

A lakók tiltakozása után az önkormányzat szerződést bontott és felszámolási eljárást kezdeményezett, amely nem sokkal a 2014-es tűz előtt zárult le. Július 15-én az előző napi viharok során megsérült tetőszerkezet javítását végezték, amikor a szigetelőlemez hevítése közben kigyulladt a tetőszerkezet. A katasztrófa után hét hónapig maradt minden tetővédelem nélkül a ház, végül a műemlékvédelem fedte be egy ideiglenes szerkezettel.

2017 októberében 273 millió forintért vásárolta meg az önkormányzattól a területet a Körönd Koncepció Kft. – nagyjából ugyanannyiért, amennyit a kerület vezetése a veszélymentesítésre költött 2015-ben. A társaság 2021 tavaszára ígéri a felújítást, amelynek keretében 44 lakást alakítanak ki a felső szinten és a tetőtérben.

Tőzsdepalota

Több mint tíz éve áll már üresen a Szabadság tér egyik legnagyobb épülete, az 1905-ben Alpár Ignác tervei alapján megépült palota, amely 1948-ig a tőzsdének, 1955-től 2009-ig pedig az MTV-nek adott otthont. A műemléképületet még 2006-ban 4,5 milliárd forintért vásárolta meg a kanadai Tippin Corporation, amely ugyan 2011-re már a felújítás befejezését ígérte akkor, ám nem siette el a rekonstrukciót: a társaság 2014-ben jelentette be, hogy felújítják és 2017-től irodaépületként hasznosítják a palotát.

©

Az átadás tervezett időpontjában azonban a Napi.hu már arról írt: pletykák keringnek az épület eladásáról. Ezt akkor cáfolták, sőt, látványterveket mutattak be arról, hogyan is fest majd az épület a 2018-ban induló rekonstrukció végén – akkori menetrend szerint az első ütem 2019 végére készült volna el.

Klotild és Matild palota

Gigantikus városkapuként tornyosul az Erzsébet-híd pesti hídfője elé a két eklektikus palota, amelyet Habsburg Klotild Mária főhercegné megrendelésére, Korb Flóris és Giergl Kálmán elképzelései szerint 1902-re építettek fel. A 48 méter magas épületek felsőbb szintjein lakások és irodák kaptak helyet, lent üzletek, galériák, kávéházak, Krúdy a déli – a népnyelvben Matildként emlegetett palota – földszintjén található kávéházban írta a Szindbádot. Itt a háború után önkiszolgáló étterem, ma pedig kaszinó működik. Amíg ez az épület az önkormányzat kezében maradt, az északi palota a rendszerváltás után a Magyar Posta kezébe került, amely 2000-ben döntött az eladásáról, a vitatott tranzakció után – a posta egy cégbe apportálta az értékes ingatlant – két évvel pedig az olasz Beghelli család tulajdonában levő ingatlanfejlesztő cég, a Sifim vásárolta meg. A vételár kétmilliárd forint volt, a felújítás költségét ennek a kétszeresére tették akkor.

©

Az évek során az irodafunkció fenntartása, lakások kialakítása és luxusszálló építése is felmerült, végül utóbbira esett a döntés. Az átadás első időpontja 2007 volt, ám csak 2006-ban láttak hozzá, és végül 2012-ben nyitotta meg a kapuját a jordán üzletemberek által üzemeltetett Buddha Bar. A luxushotelt 2019 januárjában zárták be, amikor az épület katari kézbe került az olaszoktól.

A Matild-palotaként ismert déli épület sorsa is kalandos volt: az önkormányzat 2014 nyarán adta el a török elnökhöz közeli üzletember-politikus Hasan Özyer magyarországi cégének 2,6 milliárdért – vagyis nem sokkal több pénzért, mint amennyit 2002-ben az olaszok fizettek a másik épületért. Itt Marriott luxushotelt terveztek, 2018-as átadással. A dolgukat segítette, hogy 2016-ban a kormány kiemelt beruházássá minősítette a fejlesztést, ennek ellenére csúszik a befejezés. A Marriott honlapja szerint most idén őszre tervezik az átadását a The Luxury Collection első magyarországi szállodájának.

Citadella

Határidőket és a költségek megsokszorozódását egyelőre nehéz lenne számonkérni a Citadella esetében, legfeljebb azt a kérdést tehetjük fel: miért kellett mostanáig várni arra, hogy az állam végre belefogjon az emblematikus hely felújításába. Az évtizedek óta elhanyagolt Gellért-hegyi erődítmény rehabilitációját a múlt héten jelentette be a Budai várnegyed rekonstrukciójáért felelős kormánybiztos. Fodor Gergely azt mondta: a fejlesztések 2022-ig tartó első üteme az erődre, a falaira és a környezetének rendezésére fókuszál, majd 2023-ban a nyugati ágyútoronyban megnyílik a magyar szabadságküzdelmeket bemutató kiállítás is. Az állapotfelmérés és a régészeti feltárás után a belső udvar felújítása és a falak rekonstrukciója várhatóan az ősszel indulhat el. Az állapotfelmérés érinti a Szabadság-szobrot is – ez derítheti ki, szükség van-e annak a felújítására.

©

Az erődöt 1854-ben emelték a Habsburgok, a 220 méter hosszú falrendszer célja a védelmen túl a pesti lakosság megfélemlítése volt: a kazamaták ágyúi a Duna túloldala felé néztek. A katonaság 1889-ben kivonult belőle, és Budapest II. világháborús ostromát leszámítva katonai szerepe nem volt az erődítménynek. A hatvanas évektől már turisztikai desztináció, részben a Szabadság-szobor, de főleg a panoráma adta vonzerejét, az erődben pedig éttermet alakítottak ki. Ez 2014 óta zárva tart, ennek azonban nem az az oka, hogy életveszélyessé vált volna a terület. Az állam a világörökségi törvényre hivatkozva igyekezett kiebrudalni a bérlőket, végül kommandósokat vetettek be ennek érdekében. 2015-ben pedig az állami Várgondnokság a terület vagyonkezelését is átvette az I. kerülettől.

A bérlőkkel (köztük volt a rossz emlékű Zóna taxi vezetője, Veres István) folytatott pereskedés és az állami einstand után 2016-ban indított a Miniszterelnökség ötletpályázatot a terület hasznosítására, itt szerencsére a Makovecz Imre által kitalált panteon megépítése nem aratott tetszést. Ezek után azonban újabb négy évet kellett várni arra, hogy a rossz állapotban levő terület fejlesztése végre elinduljon.

SZOT-szálló

Fénykorában megosztó volt a felhévízi tájképre rátelepedő modern épület, azzal kapcsolatban azonban aligha van vita, hogy a csupaüveg csodából betontorzóvá silányuló épületroncs szégyenfolt volt a budai látképben. A több mint 500 fős gyógyszálló 1968-1971 között épült, és a rendszerváltásig működött. A kilencvenes években a Globex cégcsoporthoz került, amely – mielőtt a Postabank-botrány magával sodorta volna az évtized végén – hitelből luxusszállodává akarta átalakítani a helyet.

©

Az építkezésből csak a felső szintek visszabontása valósult meg, ennek köszönhette a főváros a két évtizedig látható torzót. A kétezres években a Globex-károsultként az ingatlant megszerző soproni önkormányzat a Pro-Hill Kft.-nek adta el, amely még magasabb és még szélesebb épületet tervezett a helyére, előbb hotellel, majd amikor ezt nem engedték, majdnem száz luxuslakással, amelyeknek négyzetméterét 2004-ben 1-3 millió forintra taksálták.

A határidő 2008 ősze volt – aztán jött a válság, és átadás helyett félkész állapotban árverezték el az ingatlant. 2015-ben érkezett Wáberer György, aki a CIB Csoporttól vette meg a torzót, két évvel később pedig bejelentette: indulhat az építkezés, amely 2019 második felében zárulhat le. A bontással indult építés után az Elysium lakópark néven újjászülető monstrum magasabb lett, mint korábban (a tetején levő étterem nélkül), és akárcsak elődje, üvegborítást kapott, a város egyik legszebb panorámájával – ezt jövőbeli lakói élvezhetik majd.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

Az index.hu eddigi szerkesztősége lényegében megszűnt létezni, az ország elveszítette a legolvasottabb online felületét. Ez a független magyar sajtóra és a tájékozódás szabadságára mért eddigi legsúlyosabb csapások egyike. A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, hogy minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Kétkilónyi kábítószert foglaltak le a rendőrök Zuglóban

Kétkilónyi kábítószert foglaltak le a rendőrök Zuglóban

A magyar nagykövetség épületét is megtépázta a bejrúti robbanás

A magyar nagykövetség épületét is megtépázta a bejrúti robbanás

Több mint ráncfelvarrás: nagy frissítést kapott a 27”-es iMac

Több mint ráncfelvarrás: nagy frissítést kapott a 27”-es iMac