A budavári lakások privatizációját jelenleg egy határozat tiltja, ezt azonban feloldani készül a magyar kormány – írja a Népszava. A lap szerint ezzel több mint ezer műemléki ingatlan kerülhetne a piacra, ezek együttes értéke elérheti az 50-100 milliárd forintot.

A lap emlékeztet, hogy a rendszerváltozás után az állam lehetővé tette a korábban kisajátított, illetve eleve tanácsi bérlakásként felépült ingatlanok privatizációját, ennek érdekében átadta a lakásokat az önkormányzatoknak, amelyek néhány év alatt csaknem 800 milliárd forint értékű ingatlant árusítottak ki 137 milliárdért.

A vételi lehetőség azonban nem vonatkozott minden bérleményre,

a műemléképületben lévő lakásokat ugyanis csak a műemléki hatóság hozzájárulásával lehet elidegeníteni.

A Fővárosi Vagyonátadó Bizottság ráadásul egy 1994-ben kelt határozatával a Várnegyed lakásait az önkormányzat elidegeníthetetlen törzsvagyonának részévé tette – mondta V. Naszályi Márta (Párbeszéd) I. kerületi polgármester a Népszavának.

Ez a döntés a Várban található csaknem 1422 bérleményből 1098 lakást érintett.

A kerület korábbi vezetői ezt úgy próbálták kompenzálni, hogy a bérlemények „örökbérletté” váltak. A bérleti díjat pedig jobb híján a jelentősen alacsonyabb összegű szociális kategóriába sorolták, amelynek révén ma egy nem kiemelt részen lévő 70 négyzetméteres várbeli lakás havi bérleti díja 22 ezer forint lehet.

V. Naszályi Márta az önkormányzati választáskor azt ígérte, hogy kezdeményezi fogja, hogy azok is megvehessék bérleményüket, akik korábban nem tehették. A programjában egyébként az is szerepelt, hogy felülvizsgálják a szociális jogosultságot és differenciálják a lakbéreket. Győzelme után neki is látott az új kerületi lakásrendelet előkészítéséhez, de a tervezetből kiszivárgó részletek rögtön kiverték a biztosítékot.

A bérlők például azt sérelmezik, hogy az önkormányzat jelentősen emelné a lakbéreket, valamint hogy az örökbérletű lakók többsége a szociálisból átkerülne a költségelvű kategóriába, ami önmagában is jelentős ugrás.

A lakbérek felülvizsgálatát törvény írja elő, amelynek értelmében a költségelvű lakbér mértékét úgy kell megállapítani, hogy a bérbeadó ráfordításai megtérüljenek. Ez az elmúlt években elmaradt, amelynek következményeként a bérlakások fenntartása évi 500 milliós veszteséget jelentett a kerületnek, amit így a kerület közösségének kellett kifizetnie. Az új lakbéreket a ráfordítások alapján kalkulálták ki"

 – mondta a lapnak V. Naszályi Márta.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter nem lát okot arra, hogy a tiltás továbbra is fennmaradjon. A tárca a Népszava kérdésére azt közölte, hogy helyes és sikeres programnak tekintik a rendszerváltás utáni lakásprivatizációt.

V. Naszályi Márta levélben kereste meg a tárcavezetőt, egyeztetést kérve az ügyben, de egyelőre nem kapott választ. A polgármester nem igazán látja, miként lehetne felülírni az 1994-es határozatot, de ha ez mégis megtörténik, akkor sem tartja valószínűnek, hogy a kerület valamennyi „örökbérletű” lakását értékesítsék, mindenképpen mérlegelni fognak. A tömeges privatizáció ugyanis nagy arányú lakosságcserét, befektetői körök általi felvásárlást eredményezhetne a budai Várban, amit nem tart kívánatosnak.

Korábban busás haszonnal adták ki a turistáknak az önkormányzati bérlakásokat - írta meg tavaly a hvg.hu. A V. Naszályi Márta vezette önkormányzat azonban megelégelte a régóta folyó, illegális Airbnb-bizniszt, és váratlan ellenőrzéseket tartott, a lebukott bérlők szerződéseit felmondták.

Bár a polgármester a 2019-es önkormányzati választások hajrájában is hangsúlyozta, hogy „tarthatatlan a kerületi ingatlanvagyon szemérmetlen átjátszása a NER kegyeltjei számára”, idén január elején szintén lapunk írta meg, hogy meghosszabbította elődje, Nagy Gábor Tamás rokonainak bérleti jogát, így a volt fideszes polgármester szülei még két évig élhetnek nettó 78 ezer forintért egy 105 négyzetméteres önkormányzati bérlakásban.