szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Viharos a története annak az épületnek, amely most tűnik el a Bem tér sarkáról. A Radetzky-laktanya látott már háborúkat és forradalmat, felújítását utálta és szerette ugyanaz a kormány.

Egy történelmi jelentőségű emlékmű szétrombolása vagy egy omladozó épülettömb megújítása zajlik a Bem tér sarkánál? Az egykori Radetzky-laktanya bontása és újjáépítése politikai vitát kavart, annyira, hogy valójában magáról az épületről vagy akár a jövőbeli tervekről kevés szó esett. Pedig a mostani bontás előtt már igen rossz állapotba került ingatlan viharos múltja épp annyira része a főváros történetének, mint amilyen méltó lehet hozzá a felújítás.

©

A mai Bem térnél, a Duna partján jóval a most bontás alatt álló épülettömb megépítése előtt állomásoztak katonák: az első században egy Dalmáciából átvezényelt római alakulat kapott az itt felhúzott erődben helyet. A XI. században a mezőgazdasági termelőket szolgáló átkelőhely vezetett itt át a Dunán, majd a Víziváros védelmében városfal épült az úgynevezett Kakas bástyával, a mai Külügyminisztérium helyén – olvasható az Építészfórum összefoglalójában. A középkorban királyi kúria, majd Arszlán budai pasa rondellája épült a térnél, a török hódoltságot követő időszakban pedig állatvásárokat tartottak itt.

©

1840-ben bécsi utasításra, klasszicista stílusban épült itt egy óriási magtár, az 1842-es átadás után néhány évvel ezt egy kincstári sütödével egészítették ki – innen eredt a tér 1841-ben adott neve: Élelem tér. Bár az 1848-49-es szabadságharc idején a gabona mellett a császári hadsereg lőszerraktárként is használta az épületet, laktanyává csak majd 50 évvel később, 1897-ben alakították át a hadsereg által használt élelmiszerraktárat. Benedicty József főmérnök irányításával, Neuschloss Károly és fiai tervezésében ekkor lett az akkor Pálffynak nevezett tér sarkán található klasszicista épületből eklektikus tömb.

A kaszárnya Joseph Wenzel Radetzky cseh származású császári tábornagy után kapta a nevét (a napóleoni háborúk idején hírnevet szerzett, egy Strauss által komponált indulóval is halhatatlanná váló vezető nagy érdeme volt, hogy 1848-ban a Habsburgok nem a magyar, hanem a felkelő olaszok ellen küldték harcba az akkor már 82 éves főkatonát). A katonák a közeli Budai Várban található - a később Hadtörténeti Múzeumként működő – Nádor-laktanyából költöztek le ide. Bár az elhelyezés közlekedési szempontból mindenképpen előnyösebb volt a Várnál, laktanyának mégsem volt ideális hely, és építészetileg is szerényebb megoldásokkal éltek a tervezők – jegyzi meg az Építészfórum cikke: nem volt benne sem főlépcső, sem díszterem.

A Radetzky laktanya 1959-ben

Az első világháború idején hadikórházként működött az épület, 1919 tavaszán a Tanácsköztársaság vezetői újból laktanyaként használták az időközben Petőfi Sándorra átkeresztelt intézményt. A rövid életű kommunista rezsim bukása után a fehérek kommunista agitátorokat börtönöztek itt be. Őket elengedték, a kaszárnya pedig 1920 tavaszán visszakapta eredeti nevét. 1921 novemberében tűz pusztított az épületben – azt máig nem tudni, szándékosság okozta-e. A mentésben több tűzoltó halt meg, a tragédia során azonban, csodával határos módon, megmaradt az eredeti épület, a régi raktár és öntöttvas oszlopsora – írta a Budapest című lapban megjelent visszaemlékezésben Ráday Mihály.

A laktanya a második világháborús német megszállás idején a Gestapóhoz került: az épületben Magyarországon elfogott lengyel futárokat hallgatták ki, legtöbbjüket a kínvallatás után német koncentrációs táborokba szállították innen. 1944 októberétől a nyilaskeresztes párt Halálfejes Légiójának lett a központja, a hungarista csoport Ney Károly ügyvéd, SS-őrnagy vezetésével különösen kegyetlenül bánt el az elfogott partizánokkal, dezertőrökkel, zsidókkal, de a zsidók mentését segítő diplomatákat is hallgattak ki itt, többször megfordult az épületben Raoul Wallenberg is. A kaszárnya udvarán több mint félszáz zsidó civilt végzett ki a Ney-brigád.

1945-ben, a háború után Görgey Artúr 1848-as tábornok nevét kapta a laktanya, majd Bem Józsefét, a szabadságharc másik tábornokáét. 1946-tól a hadifogságból szabadult katonák eljárásait folytatták le itt, a kommunista hatalomátvétel után, 1949-ben pedig az ÁVH kapta meg az épületet. A hely kulcsszerepet játszott az 1956-os forradalomban: október 23-án előtte, a Bem szobornál összegyűlt ötvenezres tömeg előtt itt vágták ki a magyar zászlóból a sztálini címert, ezzel megszületett a forradalom és szabadságharc szimbólumaként ismert lyukas zászló. Az épületben állomásozó alakulat nem avatkozott be, a következő napokban pedig a tisztek tárgyalásokat kezdtek a felkelőkkel, amely végül tűzszünethez és együttműködéshez vezetett. Október 29-én a laktanyában alakult meg a Forradalmi Katonai Tanács, és mire november negyedikén megindult a szovjet hadsereg inváziója, az összes katona átállt a felkelőkhöz.

A forradalom után az akkor alakuló Munkásőrség II. kerületi parancsnokságának az épülete lett a kaszárnya, egy részében pedig általános iskolát alakítottak ki.

1989. október 23-én, a köztársaság kikiáltásának napján az MDF tartott megemlékezést a Bem téren – egy hónappal később a négyigenes népszavazás döntött a Munkásőrség feloszlatásáról, 1991-ben pedig az akkor már kormányon lévő párt kapta meg az épületet. Négy évvel később a Postabankhoz került – pontosabban egy ki nem fizetett, 300 millió forintos kölcsön fejében a bank vette át a székházat tulajdonló, az MDF által alapított Fodema Kft-t. Az ezredfordulóra aztán világossá vált: a rendszerváltás utáni első szabad országgyűlési választáson még a legtöbb szavazatot megszerző pártnak az 1998-as katasztrofális választási szereplése után nem lesz pénze sem visszavásárolni, sem fenntartani az akkor már bérelt épületet, így 2001-ben elköltöztek.

©

Ekkor még az volt a terv, hogy irodaépület létesül a helyén, a Fekete Sas utcai részen ez meg is valósult. 2006-ban került magánkézbe az akkor már igen rossz állapotban levő tömb, a műemléki hatóság ekkor ideiglenes védettség alá helyezte, és elkezdődött a műemlékké nyilvánítás.

Az akkori tulajdonos Verseny Ingatlanforgalmazó Kft., majd az Európa Ingatlan Alap az épület belső tereinek megnyitásával képzelte el az átalakítást, a 2010-ben kiadott építési engedély, amely a védett magtár megtartásával, mellette és felette üveg-fém homlokzatú komplexumról szólt azonban éles vitákat kavart – ekkor kapta meg az egyedi műemléki státuszt a világörökségi területen található építmény. 2016-ban került az ingatlan a szlovák HB Reavis csoport tulajdonába, ekkor elővették Turányi Gábor és Turányi Bence 2010-es terveit, ám az ismét fellángoló tiltakozás nyomán visszavonták az építési engedélyt. Az indoklásban az állt, hogy azt jogszabálysértő módon adták ki - vagyis úgy adtak engedélyt a bontásra, hogy közben a ház műemléki védettséget élvezett.

©

Az ügyben személyesen Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter került szembe a HB Reavisszal, a tulajdonost a kormányhivatal az eredeti állapot visszaállítására kötelezte. A döntést megtámadta a tulajdonos, és az ügy már a Kúria döntésére várt, amikor fordulat következett be 2018 végén. A felek megegyeztek, és ezzel egy időben a HB Reavis egy Blue Urban Elegant nevű cégnek adta el a félig lebontott tömböt, a cégről hamar kiderült, hogy mögötte Wáberer György és a Market Zrt. alapítója, Scheer Sándor áll. (Wáberer idén januárban szállt ki.) Ezt követően pedig nemhogy a műemléki védettsége szűnt meg a laktanyának (az erről szóló rendeletben olvasható indoklás szerint azért, mivel „az épület a műemlékké nyilvánítás szakmai ismérveinek a továbbiakban nem felel meg”), de 2020-ban a Property Market építkezését nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította a kormány - innentől gyakorlatilag szabad volt az út bármilyen átalakítás felé. A beruházás előkészítésekor a felkért szakértő azzal érvelt, hogy az épület eredetileg nem is laktanyának épült, ráadásul hiányoztak a reprezentatív elemek is belőle, értékét inkább a hozzá kötődő történelmi emlékek adják.

Tény, az épület közelében található Bem-szobor és a szomszédos Bambi presszó is a helyén marad, ahogy – akár a korábbi tervek alapján – az eredeti épület homlokzata is, de mögötte teljesen új épületegyüttest húznak fel, irodával, szolgáltató és kereskedelmi egységekkel, és az ígéretek szerint az átjárás biztosításával.

A 3h építésziroda tervei alapján 130 szobás hotel épül itt, ehhez iroda kapcsolódik. A monolitikus tömbnél könnyedebb elrendezésre készülnek - a tíz évvel ezelőtti, üveg-fém borítás helyett azonban a Bem téri fronton megmarad a klasszikus homlokzat, az eredeti díszeket is helyreállítják, a nagy változás tehát az, hogy az egykori tömbhöz képest nyitottabb lesz a szerkezete az épületnek. Tulajdonképpen semmi nem fog emlékeztetni arra, hogy itt valójában egy magtárból lett kaszárnya állt, és arra sem, hogy 2021-et írunk.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!