Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Rekordszintre nőtt a keresleti bérleti díj márciusban a budapesti albérletpiacon: a bérbeadók átlagosan 158 ezer forintot kértek egy kiadó lakásért, eközben viszont a bérelni vágyók 5,4 százalékkal többet, átlagosan 155 ezret adtak volna – a kínálat és a kereslet közötti olló történelmien összeszűkült.
A Rentingo albérletpiaci elemzése szerint a növekedés egyértelműen összefügg az ukrán menekültválsággal. A hirtelen megugró igényt egyrészt a piacon közvetlenül megjelenő ukrajnai lakáskeresők, másrészt azok az ukrán érdekeltséggel rendelkező vállalkozások gerjesztették, akik egyszerre akár több száz kimenekített munkavállalójuk lakhatását igyekeznek megoldani.
Márciusban ezért a még üresen álló lakások gyorsan gazdára találtak, vagy meg sem jelentek a piacon, miután a bérbeadók segélyszervezeteken keresztül is kínálják azokat. A kevés piacra kerülő lakásért ugyanakkor verseny indult, ami a bérlőket arra ösztönözi, hogy egymásra licitáljanak, így hajtva felfelé a keresleti albérletárakat.
A platform szerint a keresleti díjak emelkedése jelentős áremelkedést hozhat a következő hónapokban: a keresletbővüléshez még nem alkalmazkodtak a bérbeadók, hiszen nem emeltek árat, sőt, 2,3 százalékos mérséklődés volt a kínálati árak terén.
Rentingo
