Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A keresleti bérleti díj 5,4 százalékkal emelkedett, és a következő hónapokban jelentős emelkedés jöhet a kínálat terén is.
Rekordszintre nőtt a keresleti bérleti díj márciusban a budapesti albérletpiacon: a bérbeadók átlagosan 158 ezer forintot kértek egy kiadó lakásért, eközben viszont a bérelni vágyók 5,4 százalékkal többet, átlagosan 155 ezret adtak volna – a kínálat és a kereslet közötti olló történelmien összeszűkült.
A Rentingo albérletpiaci elemzése szerint a növekedés egyértelműen összefügg az ukrán menekültválsággal. A hirtelen megugró igényt egyrészt a piacon közvetlenül megjelenő ukrajnai lakáskeresők, másrészt azok az ukrán érdekeltséggel rendelkező vállalkozások gerjesztették, akik egyszerre akár több száz kimenekített munkavállalójuk lakhatását igyekeznek megoldani.
Márciusban ezért a még üresen álló lakások gyorsan gazdára találtak, vagy meg sem jelentek a piacon, miután a bérbeadók segélyszervezeteken keresztül is kínálják azokat. A kevés piacra kerülő lakásért ugyanakkor verseny indult, ami a bérlőket arra ösztönözi, hogy egymásra licitáljanak, így hajtva felfelé a keresleti albérletárakat.
A platform szerint a keresleti díjak emelkedése jelentős áremelkedést hozhat a következő hónapokban: a keresletbővüléshez még nem alkalmazkodtak a bérbeadók, hiszen nem emeltek árat, sőt, 2,3 százalékos mérséklődés volt a kínálati árak terén.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?
A külügy megtalálta Habsburg György párizsi nagykövet utódját.
A kormány indokként az állam nemzetközi célkitűzéseinek megvalósítására és a gazdasági kapcsolatok alakulására hivatkozik.
A Coldplay-koncerten lebukó vezérigazgató története is mutatja, egyik pillanatról a másikra megváltozhat valakinek az élete a kéretlen nyilvánosság hatására. Milyen nagy lebukásokról tudunk még? Mit tehet az ember, ha lebénítja a jumbo screen, még akkor is, ha nem jár tilosban?
Tovább dagad az Epstein-botrány, újabb (korábbi) elnök érintettségéről ír a sajtó, miközben az amerikai igazságügyi hivatal felvette a kapcsolatot a börtönben ülő Ghislaine Maxwellel.
Szeptember 1-én kezdődik és 2026. június 19-ig (péntekig) tart.
Az egész késő esti talkshow-formátum került végveszélybe.
A Tisza Párt elnöke szerint a dolgozószobája helyéről a politikai közösség döntene.
Arra is keresem a választ, hogy érezni-e a Fidesz zuhanását a híres erdélyi fesztiválon. Kiderült, hogy titokban két buli zajlik egymás mellett. Földes András elsőtusványozó riportja, kormányzati divat-összefoglalóval.
Még a magyar kormányfő illiberális politikája sem riasztja el őket.