Az elmúlt félév a folyamatos kamatemelésekről szólt a hitelipacon. Az infláció megugrott, amire rátett a háború, az MNB nem győzi kamatemelésekkel fékezni a pénzromlást, amire a bankok is folyamatos hiteldrágításokkal reagálnak. December óta nem volt olyan hónap, amikor a bankok többsége legalább egyszer ne emelte volna a személyi kölcsönei és lakáshitelei kamatait vagy/és ne szigorította volna másképpen a feltételeket. Ez így volt májusban is, amikor szintén több hullámban drágultak a hitelek.

A lakáshitelek az infláció csaknem négyszeresével drágultak egy év alatt

Most azonban a Magyar Bankholdinghoz tartozó MKB és Takarékbank széllel szembe megy, amire régóta nem volt már példa. A bankholding ma bejelentette, hogy mindkét hitelintézet csökkenti a 10 éves kamatperiódusú jelzáloghitelei kamatát annak érdekében, hogy ellensúlyozza a hitelkeresletben várható csökkenést.

A Budapest Bankot nemrégiben magába olvasztó MKB a partnereivel már közölte is, hogy júniustól a 10 éves kamatperiódusú jelzáloghiteleinek kamatát egységesen 0,6 százalékkal csökkenti. A lépés a normál lakáscélú, a szabad felhasználású és a minősített fogyasztóbarát lakáshiteket is érinti. A bankholdingos közlemény ugyan nem nevesíti a két tagbankot, de a szövegből egyértelmű, hogy a kamatvágás az MKB mellett a Takarékbanknál is bekövetkezik. A két hitelintézet az elmúlt időszakban már egyébként is összehangolt árazási és kamatpolitikát folytatott.

Az új hitelfeltételek részletei, köztük a hitelek THM-jei, majd a bankok hivatalos hirdetményéből derülnek ki, de már az új, csökkentett kamatok alapján is el lehet helyezni ezeket a kölcsönöket a jelenlegi kínálatban. Arról a kamatvágás után sincs szó, hogy innentől mindenki kaszát, kapát elhajítva megy majd lakáshitelért az MKB-hoz és a Takarékbankhoz, de a 0,6 százalékos mérsékléssel jellemzően a piac legolcsóbb ajánlatai közé kerülnek ezek a kölcsönök.

Az MKB-nál a 10 éves kamatperiódusú standard lakáshitelek jövedelemtől és kölcsönösszegtől függő kamatai az eddig 7–8,5-ről 6,4–7,9 százalékra mérséklődnek, a minősített fogyasztóbarát lakáshitelek 7,46–8,49-ről 6,86–7,89-re. A jelzálogfedezet mellett bármire költhető szabad felhasználású kölcsönök kamatai pedig 8–9,5 százalékról 7,4–8,9-re csökkennek.

A két bank lépése jól mutatja, hogy a lakáshitel-fevevőkért folyó harc fékezheti a további kamatemeléseket, vagy akár gátat is szabhat nekik. Az a bank, amely fenn akarja tartani a lakáshitelezési volumenét, kénytelen lesz e kamatok és THM körül kölcsönt adni, mert lényegesen magasabb kamatnál jelentősen csökkenhet a kereslet. Már csak azért is, mert az elmúlt hónapokban, aki csak tudta, még a 2,5 százalékos zöld hitelt vette fel, aminek a kifutása már eleve hozhat egy apályt a jelzáloghitelezésben, amit az elszálló, és már nagyon kifeszítettnek tűnő ingatlanárak sem segítenek.

A bankholding szerint a szakértők arra számítanak, hogy a 2022-ben tartósan magasabb szinten maradó hitelkamatok akár 5–10 százalékkal is visszavethetik a lakáshitelezést a 2021. évihez képest. Elsősorban az alacsonyabb jövedelmű ügyfelek halaszthatják el a hitelből történő ingatlanvásárlásaikat.

Természetesen, ha a jegybank tovább emel az alapkamaton és az irányadó kamaton, az a bankokat is további hiteldrágításra késztetheti, de ennek lehetséges mértéke arányaiban már kisebb lehet, és az MKB Bankéhoz hasonló árazási korrekciók is elképzelhetőek – írja a Bank360.hu.